
Fotó: Rompres
2008. április 04., 00:002008. április 04., 00:00
A phenjani rezsim Szöulnak küldött üzenetében Dél-Koreát tette felelőssé döntéséért, s a kapcsolatok megszakítása mellett a közös határ lezárását is bejelentette. Az üzenetben immár Kim Dzsong Il észak-koreai diktátor maga ismétli meg azt a fenyegetést, hogy közelebbről meg nem határozott katonai lépéseket tesznek Dél-Koreával szemben, válaszként a bocsánatkérés szöuli elutasítására. Emellett az északi vezetés szintén csütörtökön azt állította, hogy Szöul hadihajókat küldött felségvizeire. „A dél-koreai hadsereg háborús uszítói három hadihajót küldtek be mélyen a nyugati-tengeri (Sárga-tenger) felségvizeinkre” – jelentette az állami hírügynökség. A jelentés egyúttal a „váratlan ellenlépés” lehetőségével fenyegeti a dél-koreai hadsereget arra az esetre, ha hadihajóival további behatolásokat hajt végre.
Az új dél-koreai vezérkari főnök, Kim Te Jang múlt heti parlamenti meghallgatásán lehetségesnek nevezett egy megelőző csapást, ha megállapítást nyerne, hogy Észak-Korea nukleáris támadásra készül országa ellen. Válaszul Phenjan kedden heves kirohanást intézett Ri Mjong Bak dél-koreai elnök ellen, azzal vádolva a konzervatív politikust, hogy meghirdetett keményvonalas politikája „katasztrofális következményekhez vezethet”. Ri válaszként csütörtökön Phenjant okolta a múlt héten kiéleződött feszültségekért, ugyanakkor „őszinte párbeszédet” sürgetett azok enyhítése érdekében. A hivatalába februárban beiktatott elnök korábban elődjénél keményebb kezű bánásmódot ígért az északi kommunista rezsimmel szemben, arra figyelmeztetve Phenjant, hogy kézzelfogható előrelépést kell tennie atomprogramjának felszámolására, és javítania kell az emberi jogok helyzetén, ha továbbra is igényt tart a déli segélyekre. Feltételeit Phenjanban hadüzenetként értékelték, amint azt a kommunista párt központi lapja, a Rodong Szinmun is részletezte.
Szöulban úgy tartják, hogy a hasonló kirohanásokkal Phenjan az április 9-én tartandó dél-koreai parlamenti választások kimenetelét igyekszik befolyásolni, mivel a választásokon a felmérések szerint Ri Mjong Bak konzervatív Nagy Nemzeti Pártjának (GNP) győzelme várható.
A Good Friends elnevezésű dél-koreai segélyszervezet közben arról számolt be, hogy Észak-Koreában olyan katasztrofálissá vált az élelmiszerhiány, hogy a következő hat hónapban már a társadalom kiváltságos rétegének számító fővárosiak sem kapják meg az állam által eddig biztosított fejadagjaikat. A szöuli székhelyű szervezet szerint a helyzet ennél sokkal rosszabb vidéken, ahol akár heteken belül tömegesen halhatnak éhen az emberek. Néhány órával korábban Christopher Hill, az észak-koreai atomprogram felszámolásáról folytatott hatalmi tárgyalások amerikai főtárgyalója újfent nukleáris tevékenységének teljes körű feltárását követelte Észak-Koreától.
A két Korea, Kína, az Egyesült Államok, Japán és Oroszország részvételével 2003-ban kezdett tárgyalássorozaton tavaly februárban jutottak el ahhoz a megállapodáshoz, amelynek értelmében Phenjan vállalta, hogy 2007 végéig működésképtelenné teszi nukleáris létesítményeit, és teljes képet ad atomprogramjáról. Cserébe azt az ígéretet kapta, hogy az Egyesült Államok enyhíti az Észak-Koreát sújtó szankciókat, és a tárgyalásokba bevont hatalmak jelentős gazdasági és energetikai segélyekben részesítik a haldokló észak-koreai gazdaságot. Phenjan tavaly novemberben át is adta a dokumentumot, de Washington szerint az közel sem volt teljes, mivel abban hiányosan adott számot urándúsítási tevékenységéről, illetve arról, hogy más országoknak, elsősorban Szíriának, adott-e át nukleáris technológiát. Észak-Korea ugyanakkor kifogásolta, hogy az előrehaladott leszerelési munkálatok ellenére nem oldották fel az ellene hozott szankciókat, és nem kapja meg az ígért segélyeket sem.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.