
Fotó: Pinti Attila
A 2022-es év a nemzetpolitikában a cselekvő nemzet éve volt – mondta a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Facebook-oldalán szombaton megosztott videóban.
2023. január 07., 13:272023. január 07., 13:27
2023. január 07., 13:322023. január 07., 13:32
Potápi Árpád János úgy fogalmazott, hogy az esztendőt a közös cselekvés határozta meg: 2022 áprilisában a „nemzet újra együtt döntött a sorsáról”.
Hozzátette, hogy az országgyűlési választásokon 318 083 külhoni magyar vett részt, akik majdnem 94 százalékban szavaztak a „megkezdett munka folytatására”.
Az államtitkár megköszönve a külhoni magyarok támogatását, megjegyezte, hogy a járványhelyzet után kirobbant orosz-ukrán háborús konfliktus újabb kihívást jelent az egész magyar nemzet, de különösen a kárpátaljai magyarok számára.
– hangsúlyozta Potápi Árpád János. Úgy folytatta, hogy a stratégiai céljaikat nem adják fel, és ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesznek a 2010-ben megkezdett nemzetegyesítés folytatásáért: már 1 millió 150 ezer külhoni magyar vált magyar állampolgárrá, 5400 beruházást valósítottak meg külhonban, és továbbra is hozzájárulnak évente 300 ezer gyermek és fiatal anyanyelvi oktatásához. Továbbá biztosítják a külhoni magyar intézményrendszer folyamatos működését – sorolta az államtitkár.
„A kultúra, az ifjúság, az egyházak, a sport és a gazdaság területén is egységes Kárpát-medencei térben, egységes nemzetben gondolkodunk” – húzta alá Potápi Árpád János.
„Ahogy a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatában is megfogalmaztuk: a magyar nemzet minden tagjának közös érdeke a mielőbbi béke” – mondta.
Bízunk abban, hogy a 2023-as esztendő elhozza a békét Európába – hangoztatta Potápi Árpád János.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!