
Fotó: Facebook/Potapi Árpád János
2024 az együttműködő nemzet éve – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára hétfőn Budapesten.
2024. február 05., 15:282024. február 05., 15:28
Potápi Árpád János a tematikus évet ismertető sajtótájékoztatón felidézte, hogy a tavalyi Magyar Állandó Értekezleten született döntés arról, hogy az idei esztendő az együttműködő nemzet éve legyen. Kiemelte: a külhoni magyar intézményrendszer megerősítése, támogatása mellett
Potápi Árpád János szólt a külhoni magyar pedagógusok támogatásáról. Jelezte: a pedagógusszövetségek 12 ezer taggal bírnak és ehhez jönnek még a hétvégi iskolák.
Idén is bruttó 100 ezer forintos támogatást biztosítanak a szülőföldjükön magyar oktatásban részt vevő bölcsődéseknek, óvodásoknak, általános és középiskolásoknak, felsőoktatási hallgatóknak – közölte.
Idén is meghirdetik a pályázati felhívást az Együttműködő Nemzet Programra, a Kőrösi Csoma Sándor Programra (KCSP) és a Petőfi Sándor Programra (PSP). 2023-ban a KCSP-be és PSP-be 132 ösztöndíjas kapcsolódott be – jelezte, hozzátéve: a KCSP keretében a déli félteke diaszpóra közösségeihez február 15-én 25 ösztöndíjas érkezik kilenc hónapra.
Folytatódik a kárpátaljai szociális programcsomag: 2023-ban 11 488-an részesültek támogatásban. Továbbra is éves segítséget kapnak a magyar pedagógusok, egészségügyi dolgozók, egyházi személyek, újságírók, színészek, kulturális intézmények munkatársai, valamint az egyházi személyek.
Kitért arra, hogy új elemként családi napokat szeretnének tartani minden külhoni régióban.
Folytatódik a babacsomagok ajándékozása, az anyasági támogatás folyósítása a Kárpát-medencei igénylőinek.
A program része a Megtartó Szülőföld, folytatják a külhoni mentorprogramot, a hálózatnak már 3000 külhoni vállalkozó a tagja. Megszervezik IX. Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Találkozóját – mondta, hozzátéve: folytatják a régiós gazdasági fórumokat is. Az idei programelemek között szerepel Kárpát-medencei workshopok, generációváltó programok szervezése családi vállalkozásoknak. Kitért az önkormányzatok közötti együttműködésre, arra, hogy 1100 Kárpát-medencei testvértelepülési kapcsolat jött létre.
2024-ben bővíteni kívánják a részt vevő magyarországi hetedik osztályosok számát. 2023-ban minden érvényesen pályázó diákcsoport, összesen 47 ezer diák utazását támogatni tudták és az a cél, hogy valamennyi magyarországi hetedik osztályos diák eljusson külhoni magyar területre. Megkeresik azokat az iskolákat is, akik eddig nem pályáztak a programra, mi ennek az oka és miben tudnak esetleg segíteni, hogy a diákok ilyen kirándulásokra elmehessenek - jelezte.
Kárpát-medencei Lovas Program részeként 2023-ban 400 millió forinttal 89 lovas egyesület tevékenységét támogatták.
2024-ben is hirdetnek pályázatot lovas egyesületek támogatására. Csak az erdélyi programmal több mint 1500 gyermeket értek el tavaly -közölte. A II. Kárpát-medencei Lovas Fórum megszervezését is tervezik, támogatják a kiemelt Kárpát-medencei sportesemények megvalósítását, folytatódik a sportakadémiák működése és fejlesztése – sorolta.
Potápi Árpád János szólt arról is: idén szeretnék már a tavaszi hónapokban az összes pályázati felhívást közzétenni. Kitért arra is, hogy minél több fiatalt szeretnének elérni, nélkülük a nemzetpolitika megvalósíthatatlan lenne. Minden régióban szeretnék elérni és megerősíteni a szülőföld megtartó erejét - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Kérdésre arra, hogy milyen EP-eredményre számít az RMDSZ részéről azt mondta:
Egyetlen olyan magyar közösség sincs, amely regionális vagy országos szinten több etnikai pártot „el tudna tartani”, ebbe bele kell nyugodni. Ezért a romániai magyarság érdeke, hogy az RMDSZ jó eredményeket érjen el minden egyes választáson, így lesz ez az uniós választáson is – közölte, hozzátéve: rendkívüli jelentősége van a mozgósításnak, amit az RMDSZ az elmúlt időszakban jól végzett.
Arról, hogy mi a nemzetpolitika üzenete Felvidékre a közelgő szlovákiai államfő-választás és az EP-választás előtt, azt mondta: Felvidék „a rossz példa”, hogy ha nem valósul meg az összefogás, akkor egy 8,5 százalékos magyar közösség nem tudja elérni az 5 százalékos küszöböt. A két választás a következő fokmérője lesz a Magyar Szövetségnek, s reméli sok embert meg tudnak szólítani és el tudnak vinni a voksolásokra – közölte.

2024 az együttműködő nemzet éve lesz – jelentette be Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról 19 éve tartott népszavazás évfordulóján az M1 aktuális csatorna műsorában.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
szóljon hozzá!