Fotó: Haáz Vince
Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett online megemlékezése.
2021. április 12., 13:352021. április 12., 13:35
Potápi Árpád János a Rákóczi Szövetség szervezte eseményen felidézte: a második világháború vége a felvidéki magyarságnak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést.
Az akkori történelmi eseményeket ismertetve elmondta, hogy a második világháború után a csehszlovák kormány a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megtagadta az állampolgárságot a magyaroktól és a németektől, megfosztva ezzel őket minden joguktól, ingó és ingatlan vagyonuktól.
– emlékeztetett. Az államtitkár hozzátette: akiket nem hurcoltak el, vagy nem menekültek el, „azokat sem látták szívesen Csehszlovákiában”, ezért egy lakosságcsere-egyezmény értelmében, napra pontosan 74 évvel ezelőtt megindult a kitelepített családokat szállító első szerelvény Magyarországra. Ennek során mintegy 80 ezer magyart űztek el otthonukból – mondta Potápi Árpád János, jelezve, hogy az 1940-es évek második felében több mint 120 ezer felvidéki magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét.
Az emléknap céljáró Potápi Árpád János úgy fogalmazott: „április 12-én előttük hajtunk fejet, és arra emlékezünk, hogy a háború utáni jogfosztó intézkedésekkel mit veszített a felvidéki nemzetrész, ugyanakkor emlékezünk arra is, hogy a kitelepített magyar családok nagy erőfeszítések árán ugyan, de otthonra leltek az anyaországban”. Mint kiemelte, a felvidéki magyarság az embert próbáló évtizedek ellenére is megmaradt, megtartotta életerejét, és máig őrzi identitását.
Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke az emlékezés fontosságát is hangsúlyozva arról beszélt, hogy szervezetüket olyan emberek alakították, akik „ennek a 20. századi sötét időszaknak az áldozatai voltak”. Forró Krisztián, a Szövetség nevű felvidéki magyar egységpárt elnöke a többi között arról beszélt, hogy a németek megkövetését már az 1990-es évek elején fontosnak tartotta a szlovák parlament, a magyarok esetében azonban „még a szimbolikus gesztustól is elzárkóznak azóta is”. Hangsúlyozta: továbbra is mindent meg kell tenni azért, hogy a felvidéki magyarokról lekerüljön a háborús bűnösök bélyege. Álláspontja szerint ehhez erős és egységes szlovákiai magyar képviselet szükséges.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!