
Macronék az élen végeztek a megmérettetésen, de nincs okuk felhőtlen boldogságra
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben – derült ki az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredményekből, amelyeket vasárnap este tett közzé a francia sajtó.
2022. június 19., 22:182022. június 19., 22:18
2022. június 19., 23:092022. június 19., 23:09
A részvétel alacsonyabb volt, mint az egy héttel ezelőtti első fordulóban, alig 46 százalékos. A francia köztévé és rádió számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutatóintézet mandátumbecslése szerint a kormánypárt a következő öt évben 224 helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.
„Ez egy kiábrándító első hely, de mégiscsak egy első hely” – fogalmazott. Elődje, Gabriel Attal – aki jelenleg a költségvetési tárcáért felel a kormányban – a TF1 kereskedelmi televízióban elismerte, hogy „amennyiben az eredmények megerősítést nyernek, távoliak a reméltektől”. „A franciák láthatóan nem adtak abszolút többséget (nekünk), de más politikai formációnak sem” – hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus.
Amennyiben az elnöki koalíció a hivatalos eredmények alapján is csak a relatív többséget tudta megszerezni, az államfőnek alkalmi szövetségeseket kell találnia a nemzetgyűlésben a reformprogramja megszavazásához a parlamentben. Elemzők szerint várhatóan a konzervatívok felé fog fordulni. Christian Jacob, a konzervatív Köztársaságiak vezetője ugyanakkor közölte, hogy ellenzékben maradnak.
„Teljesen váratlan helyzet. Az elnöki párt veresége teljes, és nincs láthatáron egyértelmű többség” – mondta a baloldali Jean-Luc Mélenchon, a NUPES vezetője. „Franciaország szólt, de azt is el kell mondani, hogy nem elég erős hangon tekintettel arra, hogy továbbra is magas azok száma, akik nem mentek el szavazni, ami azt jelenti, hogy Franciaország nagy része nem tudja, hová forduljon” – fogalmazott. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a NUPES elérte célját azzal, hogy megfosztotta Macront az abszolút többségtől.
A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselővel 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat. Marine Le Pen pártja tízszeresére tudta növelni a képviselői számát, amit a pártelnök Jordan Bardella „cunaminak” nevezett a TF1 kereskedelmi televízióban. „A ma este tanulsága, hogy a francia nép kisebbségi elnökké tette Emmanuel Macront” – mondta a politikus. Marine Le Pen úgy fogalmazott, hogy „a bal és jobb széleken lévő hazafiak” egyesítésén fog fáradozni. „Erős ellenzéket fogunk alkotni” – szögezte le a pártvezető. „A nép úgy döntött, hogy erőteljes parlamenti frakciót biztosít a Nemzeti Tömörülésnek a nemzetgyűlésben” – mondta Le Pen. A negyedik helyen végzett konzervatív Köztársaságiaknak – akik eddig a legnagyobb frakciót alkották – 78 fős csoportja lehet az új nemzetgyűlésben.
Az áprilisi elnökválasztás és a nemzetgyűlési választás eredménye szakértők szerint tükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok jobb- és baloldalon is meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül, az egyik oldalon a radikális baloldal, a másikon pedig a szuverenista jobboldal megerősödésével.
Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható. Az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként. Emmanuel Macron jelezte: annak a kormánytagnak, aki nem tud győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről. A France 2 TV előrejelzése szerint Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter el fogja veszíteni képviselői mandátumát.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!