2010. december 15., 09:402010. december 15., 09:40
Svédország nem a WikiLeaks-ügy kapcsán, hanem szexuális bűncselekmények vádjával kérte a brit hatóságokat Assange kiadatására.
A Scotland Yard európai elfogatóparancs alapján vette őrizetbe a múlt héten az ausztrál férfit, akit a svéd hatóságok többrendbeli szexuális bűncselekménnyel gyanúsítanak. Assange idén Svédországban élt egy ideig, ahol két svéd nő vádolta meg nemi erőszakkal és szexuális zaklatással. Assange tagadja a vádakat, és fellebbezett őrizetbe vétele, valamint a kiadatási eljárás megindítása ellen. A fellebbezés ügyében első fokon eljáró westminsteri bíróság – összesen 240 ezer font óvadék és készpénzbiztosíték ellenében – tegnap kora este az őrizetbe vétel megszüntetéséről döntött, de a végső szót a londoni felsőbíróság mondja ki, várhatóan 48 órán belül, és addig a WikiLeaks vezetője őrizetben marad.
A svéd hatóságokat képviselő brit ügyész ugyanis jelezte, hogy várhatóan fellebbezést nyújt be az őrizet megszüntetése ellen, és ha ez megtörténik, ennek elbírálása már a felsőbíróság feladata lesz. Amennyiben Assange-t végül szabadlábra helyezik, akkor is komoly korlátozásoknak kell alávetnie magát: a nap meghatározott szakában kijelölt lakhelyén kell tartózkodnia, lábán elektronikus helymeghatározó készüléket kell viselnie, hetente egyszer jelentkeznie kell az illetékes rendőrőrsön, és útlevelét sem kapja vissza.
Assange korábban egy börtönből küldött közleményben elítélte a Visa és a MasterCard amerikai bankkártya-kibocsátókat és a PayPal internetes pénzforgalmi szolgáltatót, amiért blokkolták a portálnak szánt pénzátutalásokat. „Most már tudjuk, hogy a Visa, a MasterCard és a PayPal az amerikai külpolitika eszközei. Eddig ezt nem tudtuk – mondta az ausztrál férfi az anyjának diktált közleményben. Az ausztrál médiavállalatok közben kiálltak a WikiLeaks alapítója mellett, s arra figyelmeztettek, hogy határozottan ellenzik az oknyomozó portál perbe fogását vagy kiadványainak betiltását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok