Össznemzeti ünnep augusztus 20-án

Kifejtette: „megtanulhattuk, hogy a minket megillető tiszteletet nekünk magunknak kell megkövetelnünk, miként azt is, hogy ezt a tiszteletet a másoknak megadott tisztelettel érdemelhetjük ki”.

Áder János szólt arról is, hogy értékeinket csak a nyugati polgárosodás révén gyarapíthatjuk, a függetlenség pedig nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. Az államfő szerint hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani. „Ez a legjobb módja, hogy megvédjük országunkat és megóvjuk hazánkat\" – hangsúlyozta.

Áder János felelevenítette az ország történelmi fordulóit, amelyekből – mint mondta – érdemes tanulni: száz éve tört ki az első világháború, amely után „hosszú időre szétszakították nemzetünket\", és hetven éve kezdődött a zsidó és cigány honfitársaink haláltáborokba deportálása.

„Hetvenéves tapasztalat, hogy az állam soha, semmilyen ideológia nevében sem fordulhat saját polgárai ellen\" – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a szovjet csapatok 1956-ban a magyarok szabadságharcát ugyan leverték, szabadságvágyát azonban nem tudták leverni.

Semjén: nem leszünk egyik világhatalmi központ gyarmata sem

Szent István nem tűrte, hogy Magyarország része legyen a német-római császárságnak vagy a bizánci birodalom hűbérese legyen. Korábban a magyar nemzet akarata az volt, hogy nem leszünk Moszkva gyarmata, és most nem leszünk más világhatalmi központoknak sem a befolyási övezete, gyarmata, alárendelt népe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az egri országzászló-emlékmű avatásán szerdán.

Semjén még kedden este, a Vendégségben Magyarországon elnevezésű ünnepi rendezvényen, a budapesti Clark Ádám téren arról is beszélt: a magyarság akkor marad meg, ha minden nemzetrész megmarad.  

Semjén Zsolt itthoni és határon kívülről érkezett magyar fiatalokhoz fordulva arról beszélt, hogy az egyetemes magyarság csonkulna meg, ha valamelyik nemzetrész elveszne. Közölte, a magyar állam kötelessége és feladata, hogy a közös kultúrát, a közös nyelvet, a történelmi sorsközösségünket segítsen megélni. A miniszterelnök-helyettes az állam természetes kötelességének nevezte a magyar nemzet közjogi egyesítését. Erre utalva bejelentette, eddig már több mint 600 ezer határon túli magyar tett esküt.

Határon túli ételek bemutatója

Az augusztus 20-I ünnepségek egyébként a szoksásos módon, a  budapesti Kossuth téren, Magyarország nemzeti lobogójának felvonásával és tisztavatással kezdődtek, majd a honvédtisztjelöltek letették esküjüket. Az ünnepi szentmise délután öt órakor kezdődött a Szent István-bazilika előtt, ahol Orosch János nagyszombati érsek mondta a szentbeszédet. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult.

A nemzeti ünnep alkalmából koncertekkel várták a látogatókat Budapesten. A Parlamentben 10-től 16 óráig nyílt napot tartottak. Sokan keresték fel a Budai Várat és a Bem-rakpartot, ahol a Mesterségek Ünnepe programjai és a Magyar Ízek Utcája várta a látogatókat, utóbbi helyszínen idén határon túli ételkülönlegességeket kóstolhattak a látogatók.