Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere
Fotó: Orosz külügyminisztérium
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem mérlegeli, hogy beleegyezzen-e európai békefenntartók Ukrajnába küldésébe, mert véleménye szerint ez az ötlet megtévesztés, amely Ukrajna ismételt felfegyverezését segítené elő – közölte Lavrov Katarban szerdán.
2025. február 26., 15:452025. február 26., 15:45
Oroszorzság külügyminisztere azt követően szólalt meg a témában, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt mondta, mind ő, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja az európai békefenntartók Ukrajnában való állomásoztatásának ötletét, ha sikerül megállapodni a háború befejezéséről.
Néhány héten belül befejeződhet az ukrajnai háború, ha intelligensek vagyunk – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn este a francia hivatali kollégájával folytatott megbeszélést követően.
„Megvitatjuk majd azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek az előző amerikai kormányzat törvénytelen tevékenysége következtében halmozódtak fel, hogy mesterséges akadályokat gördítsenek az orosz nagykövetség munkája elé, amit mi természetesen viszonoztuk, és szintén kényelmetlen körülményeket teremtettünk a moszkvai amerikai nagykövetség munkája elé” – jelentette ki Lavrov újságíróknak nyilatkozva.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint Romániának nem kell katonákat küldenie Ukrajnába – írta Marcel Ciolacu pártelnök Facebook-oldalán közzétett posztban, amelyben az ügyvivő államfővel folytatott szerdai egyeztetésről számolt be.
Moszkvának nincs nagykövete Washingtonban, amióta az előző nagykövet tavaly októberben távozott posztjáról. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég közölte, hogy magas szintű munkacsoportok fognak dolgozni az országok washingtoni és moszkvai diplomáciai képviseleteinek helyreállításán az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalások részeként.
Az orosz külügyminiszter a Gázai övezettel kapcsolatban kijelentette, hogy a palesztin nép áttelepítése a területről más régiókba „időzített bomba” lenne a Közel-Kelet számára.
Európa részvételére az ukrajnai béketárgyalásokon előbb-utóbb szükség lesz, de Moszkva először bizalmat akar építeni Washingtonnal – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, miközben arra utalt, hogy a konfliktust lezáró megállapodás még messze lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!