Fotó: Képernyőmentés - Twitter
Legkevesebb 25 civilt – köztük két gyereket – megölt és további több mint húszat megsebesített egy Donyeck város elleni ukrán tüzérségi támadás vasárnap.
2024. január 21., 19:452024. január 21., 19:45
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Telegram-bejegyzésében közölte, hogy az ukrán tüzérségi támadás a donyecki Tyeksztyilscsik lakótelep piacát érte, a legforgalmasabb időpontban. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint az ukrán haderő legalább hat 152 és 155 milliméteres kaliberű lövedéket lőtt ki. A sebesültek közül sokak állapota súlyos.
Horlivka városát, ahol egy iskolát ért csapásban egy civil sebesült meg, 11 tüzérségi lőszerrel támadták. Előző nap a donyecki régióra az ukrán hadsereg 43 alkalommal nyitott tüzet és 161 lövést adott le a vasárnap reggel kiadott helyi összesítés szerint. Ennek következtében kilenc civil megsebesült, egy pedig életét vesztette.
Az orosz légvédelem a Fekete-tenger fölött lelőtt három, a Krím félsziget felé tartó levegő-föld rakétát. A Krími hídon két alkalommal leállították a forgalmat, Szevasztopolban a nap folyamán légiriadó volt.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap kiadott hadijelentése szerint az orosz hadsereg a kupjanszki frontszakaszon, Harkiv megyében elfoglalta Krohmalne települést. Vitalij Gancsev, a harkivi régió Moszkva által kinevezett katonai és polgári közigazgatásának vezetője a TASZSZ-nak elmondta, hogy ezzel 35-re nőtt az orosz ellenőrzés alá került települések száma ebben a megyében. Hozzátette, hogy az általa vezetett adminisztráció amint lehet megkezdi tevékenységét a megye „felszabadított” területein.
A moszkvai katonai tárca tájékoztatása értelmében az orosz haderő az elmúlt nap folyamán négy frontszakaszon 13 ukrán rohamot vert vissza, közülük hetet Kupjanszk térségében. Az ukrán fél vesztesége a frontvonal mentén több mint 560 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 310-en Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy lőszerraktárt, külföldi „zsoldosok” ideiglenes szálláshelyét a donyecki régióban lévő Konsztantyinovkánál, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy Tocska-U harcászati rakétát, két HIMARS-rakétát, továbbá 43 drónt.
Orosz külügyminisztérium: barbár terrorcselekmény volt a Donyeck elleni ukrán támadás
Barbár terrorcselekmény volt az ukrán hadsereg Donyeck elleni támadása, és a nemzetközi szervezeteknek és a kormányoknak el kell ítélniük Kijev akcióit – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium, amelynek szóvivője bejelentette, hogy a történteket meg fogja vitatni az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
„A donyecki békés létesítményekre mért embertelen, civilek megölését célzó csapások, és a legcivilizáltabb nyugatiak részvétele ebben (.) – mindez az ENSZ Biztonsági Tanácsa megbeszélésének tárgya lesz, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz” – mondta jelentette ki Marija Zaharova külügyi szóvivő a Rosszija-1 televíziócsatornán.
Közölte, hogy a Lavrov vezette orosz küldöttség már úton van New Yorkba.
Az orosz diplomáciai tárca által kiadott állásfoglalás értelmében „az Egyesült Államok és csatlósai által támogatott neonáci kijevi rezsim ismét barbár terrorcselekményt követett el Oroszország békés lakossága ellen” és Moszkva kategorikusan elítéli ezt a „hitszegő csapást” a polgári lakosság ellen. A minisztérium szerint a Nyugat „féktelen vágya”, hogy az „ukrán bábok keze által” stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, egyre vakmerőbb akciókra készteti Kijevet, beleértve a terrorcselekményeket, a humanitárius jog tömeges megsértését és háborús bűncselekményeket.
Az orosz külügyminisztérium ezzel kapcsolatban Ukrajna elítélésére szólította fel az összes felelős kormányt és az illetékes nemzetközi szervezetet.
„Hallgatásuk a civil polgárok megölésének hallgatólagos jóváhagyását jelenti, és még véresebb atrocitásokra ösztönzi az ukrán neonácikat” – hangzott az állásfoglalás.
Az orosz külügyminisztérium szerint a „terrortámadások” azt bizonyítják, hogy Ukrajnában nincs meg a politikai akarat a békéhez és a konfliktus diplomáciai úton történő megoldásához, és „ebből kiindulva nyilvánvaló, hogy az orosz különleges hadművelet minden célját és célkitűzését el kell érni”.
„Ennek az országnak a területéről semmilyen, Oroszország biztonságát érintő fenyegetés nem származhat vagy terrorcselekmény nem indulhat” – áll az orosz diplomácia állásfoglalásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!