
Orbán Viktor a két legfőbb feladat között említette az energiaárak csökkentését és egy antibürokratikus reform végrehajtását
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2024. november 15., 11:402024. november 15., 11:40
Orbán Viktor arról beszélt: az Európai Központi Bank korábbi elnöke által – brüsszeli felkérésre – készített jelentés az európai gazdaságról kimondja, hogy
Ez hozta létre azt a légkört, azt a pillanatot, amikor mindenki egyetértett abban, hogy ha tényleg így áll a helyzet, és ezt az unión belül mindenki által respektált Mario Draghi mondja, akkor komolyan kell venni, döntéseket kell hozni és el kell indulni annak végrehajtási ösvényén – mondta.
Így jött létre a budapesti egyetértés és a budapesti nyilatkozat a versenyképességről, amit „váratlan módon simán el tudtunk fogadtatni minden tagállammal” – fogalmazott Orbán Viktor.

Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén.
– jelentette ki ugyanakkor a reggeli rádiós interjúban a kormányfő.
A két legfőbb feladat között említette az energiaárak csökkentését, ami a szankciók felülvizsgálatát is jelenti, valamint egy antibürokratikus reform végrehajtását.
A következő fél évben ezt a két teljesítményt, ezt a két eredményt el kell érnünk – fogalmazott Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette, 30 százalék esélyt lát a sikerre, „ezért nagyon fontos, hogy ne is várjunk Brüsszelre”,
A miniszterelnök a Kossuth rádió műsorában nyílt lázadásnak nevezte a magyar költségvetést, mondván, abban szerepel a rezsicsökkentés, valamint lakhatási és kisvállalkozás-támogatási programot indít a kormány, és jövőre 300-nál több új államilag finanszírozott beruházás indul Magyarországon.

Európa legnagyobb problémája, hogy nem beszél azokkal, akikkel beszélni kell – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!