Orbán: erkölcsi okból mondom, hogy ne gyertek

Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a misszióvezetők előtt tartott több mint egyórás előadásában szinte kizárólag a bevándorlási helyzetről értekezett. Beszéde elején azért fogalmazott meg bírálatot, mert szerinte ma nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére. A kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, „az időzítéssel van problémánk”.

A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék – mondta a kormányfő, aki szerint a fő ok az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait.
A kvóták kérdésére többször is visszatért, kifogásait sorolva azt mondta: nem világos, minek az arányát számítanák a kvóták meghatározásakor, nem tudni pontosan, hány emberről beszélnek, és nem garantálható az sem, hogy a bevándorlók valóban oda akarnak menni, és ott maradnak, ahová rendelik őket, az unióban ugyanis a személyek szabad mozgásának elve érvényesül.

Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével. Jelezte, hogy sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem a Perzsa-öböl menti államok nem fogadnak be senkit. Szavai szerint a konfliktusokat ott kell kezelni, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük.

A kormányfő hangsúlyozta: „aki egyszer bejött”, annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. „Mindenki jobban járna\", ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna – értékelt.

Hosszan fejtegette azt is, szerinte hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását – jelentette ki, hozzátéve: Magyarországnak sincs joga ahhoz, hogy véleményezze más országok ilyen kísérleteit.

Fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy Magyarország nem képvisel „antiiszlám” álláspontot, és nem szeretné, ha – a bevándorlási kérdés miatt – megromlana a viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal. A határvédelem témájában a miniszterelnök arról beszélt, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai, vagy nem tudja azokat megvédeni, nem ország. Hétfőn egyébként kiszivárgott, hogy az EB tervezetében 54 ezer migránst vinne el Magyarországról.

Nem engedték be Magyarországra a migránsokkal teli vonatokat

Eközben – azt követően, hogy a hétvégén buszokkal vitte az osztrák határra a migránsokat, és engedte, hogy vonattal is Ausztriába utazzanak – nem engedett be a MÁV két, Szerbiából Magyarországra tartó vonatot vasárnap, mert azok tele voltak migránsokkal; a szerelvényeket a határon megállították – írta közleményében a szerbiai állami vasúttársaság.

A tájékoztatás szerint a Belgrádból szombat késő este indult vonatot éjszaka a szabadkai vasútállomásról nem engedték továbbhaladni, mert Magyarország nem akarta fogadni a szerelvényt. A vonat 7:45-ig várt arra, hogy továbbmehessen, akkor viszont végleg törölték az aznapi járatot. A vonaton tartózkodó migránsok Szabadkán maradtak – tájékoztatott a szerbiai vasúttársaság. A vasárnap reggeli Avala nevű vonat a déli órákban várakozott Szabadka határában, hogy folytathassa az utat Budapest és Bécs felé, ám a MÁV nem akarta ezt a járatot sem tovább engedni, így csak azt követően indulhatott tovább – kétórás késéssel –, hogy lekapcsolták róla a migránsokkal teli vagonokat.

Merkel: a dublini szabályokat mindenkinek be kell tartania

Eközben Angela Merkel német kancellár arról beszélt: A dublini szabályokat valamennyi uniós tagállamnak be kell tartania, az európai menekültválságot pedig közösen kell megoldani. Merkel a koalíciós pártok vezetőinek hétfőre virradó éjjel tartott egyeztetése után az alkancellárral, Sigmar Gabriellel tartott sajtótájékoztatóján a Magyarországról indult menedékkérők érkezésére utalva azt mondta, hogy „mozgalmas, részben lélegzetelállító hétvégén vagyunk túl”, és köszönet jár a hatóságoknak és az önkénteseknek a rendkívüli helyzetben végzett munkáért.

Hangsúlyozta, hogy a menedékkérők fogadása olyan „képet” alkotott Németországról, amelyre mindenki büszke lehet. Hozzátette: „a hétvégén hozott döntés ellenére Dublin III. érvényes”.
„Erről a magyar miniszterelnökkel is beszéltem” – mondta Angela Merkel. A menekültválságot csak „európai szolidaritással” lehet megoldani – húzta alá.

Németország kormánya egyébként úgy döntött, hogy további 3 milliárd eurót szabadít fel a tömegével érkező menekültek és bevándorlók miatt kialakult helyzet kezelésére. Az összeget az érintett tartományi kormányok és önkormányzatok kapják. A koalíciós megállapodásba bekerült az is, hogy Berlin Koszovóval, Albániával és Montenegróval szélesíti a biztonságosnak ítélt országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A hét végén 20 ezer, Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe.

Hollande: Franciaország befogad 24 ezer menekültet

Franciaország befogad 24 ezer menekültet a következő két évben az Európai Bizottság által javasolt elosztás alapján – jelentette be szintén hétfőn Francois Hollande francia államfő. A migránsok áradata okozta válsághelyzet az Európai Unió kapuinál a francia államfő szerint „kezelhető”. „Az Európai Bizottság 120 ezer menekült elosztását fogja javasolni (az uniós tagállamok között) a következő két évben, ami 24 ezer ember Franciaország számára. Megcsináljuk” – fogalmazott Hollande a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján. Azt is jelezte, hogy Franciaország kész megrendezni egy nemzetközi konferenciát a menekültek helyzetéről Párizsban.

Jókora migránshullán jön

A migránsok áradata pedig nem csökken. Hétfőn a kora hajnali órák óta több mint ötezren érkeztek Szerbiába Macedóniából, és újabb óriási migránshullámra lehet számítani az elkövetkező napokban a macedón-szerb határon – értesült a magyar közmédia Presevóban tartózkodó tudósítója. Ez az eddig legnagyobb emberáradat, néhány óra leforgása alatt ilyen sokan még nem érkeztek a nyugat-balkáni országba. Huszonnégy óra alatt eddig a legtöbben augusztus 23-án léptek be Szerbiába Macedóniából, akkor több mint hétezer migráns lépte át a határt, hétfőn várhatóan ennél többen érkeznek.