Fotó: MTI
Az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozójukon egyetértettek a migráció úgynevezett külső dimenzióinak kérdéseiben – a határvédelemben és a migránsok megállításában a határokon kívül –, de továbbra sincs egyetértés köztük a betelepítések és a bevándorlás kérdésében – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
2017. december 15., 20:302017. december 15., 20:30
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek pénteken zárult kétnapos csúcstalálkozóját követően Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett video-üzenetében közölte, „a jó hír, hogy egyetértettünk a migráció úgynevezett külső kérdéseiben: határvédelem és a migránsok megállítása a határon kívül. A rosszabb hír az, hogy továbbra sem értünk egyet a betelepítések és a bevándorlás kérdésében”.
Orbán Viktor – aki szavai szerint brüsszeli tárgyalásaira magával vitte azoknak az embereknek a véleményét, akik a nemzeti konzultáción elutasították a Soros-tervet – kijelentette, azon múlik személyes, nemzeti, családi biztonságunk, gyermekeik jövője, közbiztonsága és terrormentes élete, hogy sikerül-e a magyaroknak a szárazföldön, az olaszoknak a tengeren megvédeni Európa külső határait. „Megakadályoztuk, hogy olyan eredmények szülessenek az uniós csúcstalálkozón, amelyek következményeként idegeneket telepítettek volna bevándorlóként Magyarországra. Ahhoz, hogy ez sikerült, sokmillió magyar ember egybehangzó akarata kellett” – fogalmazott.
A visegrádi országok (V4) a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek csütörtökön, amelynek értelmében az uniós és a kétoldalú támogatási programokhoz nyújtott hozzájárulásaikon felül támogatják a líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést. A V4-ek felajánlották, hogy 35 millió euró értékben biztosítják a program második szakaszának teljes körű finanszírozását, és felajánlották együttműködésüket annak végrehajtásához. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, az uniós határvédelem erősítését szolgáló, jelentős összegű felajánlás bizonyíték arra, hogy a visegrádi négyek szolidaritást mutatnak, és kiállnak Olaszország mellett. Hangsúlyozta, az esetleges félreértések tisztázása és elkerülése érdekében tovább kívánja erősíteni az együttműködést a V4-ekkel.
A kétnapos tanácskozáson megegyezés született Jeruzsálem státusza kérdésében is. A magyar kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, Magyarország sikeresen képviselte álláspontját, amelynek lényege az volt, hogy az Európai Uniónak semmilyen reakciót nem szükséges adnia az Egyesült Államok kormányának Jeruzsálemet Izrael fővárosaként elismerő döntésére. „A csúcson ennek megfelelően olyan kompromisszum született, hogy az EU-nak ki kell állnia korábbi állásfoglalásai mellett, tehát a közel-keleti válság megoldásával kapcsolatos eddigi uniós álláspontot kell megerősíteni” – tájékoztatott a miniszterelnök.
Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke közölte: a csúcs résztvevői ismét megerősítették elkötelezettségüket a kétállami megoldáson alapuló békés rendezés mellett, és ebben az összefüggésben az EU Jeruzsálemre vonatkozó álláspontja változatlan. Az állam-, illetve kormányfők kijelentették, Jeruzsálem státuszát tárgyalások útján kell rendezni, mert ez az egyetlen lehetőség, amely szavatolja a békét és a biztonságot mind a palesztinok, mind az izraeliek számára. Donald Trump amerikai elnök egy hete jelentette be, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, és nagykövetségét átköltözteti Tel-Avivból Jeruzsálembe.
Az uniós tagállamok vezetői kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk első tárgyalási napján elfogadott zárónyilatkozatukban egyebek mellett az Európai Unió állandó strukturált együttműködése (PESCO) létrehozásának és annak keretében megvalósuló kezdeményezések gyors megvalósításának fontosságát hangsúlyozták, továbbá arra szólították fel a részvevő tagországokat, hogy teljesítsék nemzeti végrehajtási terveikben rögzített vállalásaikat. Nagy-Britannia kilépését követően az unióban maradó tagállamok vezetői a tanácskozás alakalmával kimondták: tovább lehet lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára a távozás legfontosabb feltételeiről, ugyanis megfelelő előrelépés történt a felek között.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozót követően kijelentette, „drámaian nehéz” lesz a Brexit-tárgyalások második szakasza. Úgy vélekedett, hogy a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetések nehezebbek lesznek, mint a kiválás főbb kérdéseiről folytatott eddigi tárgyalások, de lehetséges megegyezni a kilépés tervezett, 2019. márciusi dátumáig. Megállapodás született az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról is. A tanács elnöke aláhúzta, ebben teljes egyetértés volt a tagállamok között, ez volt az első alkalom, hogy semmiféle vita nem volt a kérdésről.
Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatóján megerősítette azokat az értesüléseket, melyek szerint a brüsszeli testület jövő szerdán fog dönteni arról, megindítják-e az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást a lengyel kormánnyal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, támogatni fogják, ha az uniós bizottság megindítja az eddig példa nélküli uniós eljárást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!