
2010. április 08., 13:542010. április 08., 13:54
„Az új START-szerződés fontos előrelépés a nukleáris leszerelés útján” – jelentette ki a dokumentum aláírása után elmondott rövid beszédében Obama. Hozzátette: „A stratégiai és a taktikai fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalásainkat folytatni fogjuk”. Medvegyev „történelmi eseménynek” minősítette az aláírást. Leszögezte: „értelmes kompromisszumról van szó”, s a szerződés megvalósításával „biztonságosabb lesz a világ”.
A prágai Hradzsin Spanyol-termében most aláírt dokumentum a tavaly december 5-én lejárt START-I szerződést váltja fel. Megfigyelők szerint a megállapodás újabb mérföldkövet jelent a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtéséhez vezető úton, és főként fontos lépés a bizalomerősítésben.
A START-III szövege teljes mértékben még nem ismert. Nyilvánosságra került azonban, hogy Washington és Moszkva megállapodtak: a 2002-es Moszkvai Szerződésben rögzített 2200 nukleáris robbanófejet a START-III aláírásától kezdve hét éven belül mindkét ország 1550-re csökkenti. A START-III szerződés további fontos pontja a telepített, illetve nem telepített hordozóeszközök (a szárazföldi interkontinentális rakéták, tengeralattjárók fedélzetén lévő rakéták és a bombázógépek) számának 800-ra történő csökkentése, miközben a telepített hordozóeszközök száma maximum 700 darab lehet.
Az első START szerződést 1991. július 31-én írta alá George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök Moszkvában. A START-II aláírása 1993. január 3-án szintén Moszkvában George Bush és Borisz Jelcin elnökök nevéhez fűződik. A START-III szerződésről az előkészítő tárgyalások 1999 augusztusában kezdődtek meg.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.