Nyilatkozat Pozsonyban, ígéretek Brüsszelben

A nyilatkozat kiadását a holokauszt áldozatainak közeledő, szeptember 9-i emléknapjához időzítették. A nyilatkozatot heves vita után még a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt is elfogadta, tartózkodott viszont az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKU-DS). Ennek egyik vezetője, Eduard Kukan volt külügyminiszter azzal indokolta tartózkodásukat, hogy a szöveg azt jelzi a külvilág számára, hogy Szlovákiában az emberi jogok alakulása ellentétes az európaival, és ez sérti Szlovákia külföldi tekintélyét. A párt nem ért egyet azzal sem, hogy a nyilatkozat révén „a nemrég történt bűnös incidenseket összekapcsolták a holokauszt ügyével”, és ezzel leértékelték azt.
A magyarellenes incidensek és a szélsőséges megnyilvánulások ügye Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtöki, brüsszeli tárgyalásain is napirendre kerültek. „Figyelemmel követi az Európai Bizottság a szlovákiai helyzetet a jövőben is, ugyanakkor egyértelmű biztosítékokat kapott arra, hogy a kormány nem tűri el a szélsőséges, jogellenes cselekedeteket – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az EU végrehajtó testületének elnöke a megbeszélések kapcsán. Barroso mind a szlovák, mind a magyar kormánytól azt várja, hogy tegyen meg mindent a feszültségek csökkentése, a rasszista, idegengyűlölő megnyilvánulások elkerülése érdekében. Fico megismételte, hogy kormánya szigorúan fellép minden szélsőséges cselekmény ellen, ugyanakkor semmilyen kapcsolatot nem lát a – fogalmazása szerint egyedi esetekként kezelendő – magyar- vagy romaellenes cselekmények, valamint aközött, hogy a kormányban helyet kapott Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja. A miniszterelnök hasonló álláspontot képviselt Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárnál tartott bemutatkozó látogatásán is. Hírösszefoglaló