A schengeni övezet
Fotó: Európai Parlament
Románia ismét a schengeni övezeten kívül marad: az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki brüsszeli ülésén Ausztria Románia felvétele ellen szavazott, akárcsak Hollandia – utóbbi Bulgária csatlakozását ellenezte, de „csomagban” elutasította a román kérelmet is. Horvátország azonban zöld jelzést kapott.
2022. december 08., 15:582022. december 08., 15:58
2022. december 13., 11:582022. december 13., 11:58
Bár a bukaresti politikusok folyamatosan azt hangoztatták, hogy az utolsó pillanatig intenzív tárgyalásokat folytatnak az egyöntetű igen kiharcolásáért, a csütörtök délutáni döntés borítékolható volt, hiszen a nap elején Gerhard Karner osztrák belügyminiszter megerősítette, hogy Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozása ellen szavaz az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának Brüsszelben zajló ülésén.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter csütörtök reggel bejelentette, hogy Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozása ellen szavaz az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának Brüsszelben zajló ülésén – tájékoztat az AFP.
Korábban Karner úgy nyilatkozott, Ausztria vétója „vészjelzés” az Európai Bizottság számára, hogy hozzon hatékony intézkedéseket az EU külső határainak ellenőrzésére, a migránsoknak az EU területére való illegális belépésének megfékezésére, különösen a balkáni útvonalon.
Mint ismeretes, a schengeni övezet bővítése széleskörű uniós támogatást élvezett, ám a vétót alkalmazó két országot nem sikerült meggyőzni. Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos sajnálatát fejezte ki a csütörtöki döntés után. „Azt mondom a horvát állampolgároknak: Isten hozott! A román és bolgár állampolgároknak azt mondom: megérdemlitek, hogy teljesjogú tagok legyetek, szinte valamennyi tagország támogatta ezt. Nagyon csalódott vagyok” – fogalmazott az uniós biztos.
Arra a kérdésre, van-e esély, hogy Románia és Bulgária csatlakozásának ügyét jövő héten megvitassa az Európai Tanács, Ylva Johansson azt felelte, meglepődne, ha ez így történne, de jómaga minden lépést támogat annak érdekében, hogy a két országot felvegyék a belső határellenőrzés nélküli térségbe.
Hevesen kikelt az RMDSZ elnöke amiatt, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek tanácsa csütörtökön elutasította Romániának a schengeni övezetbe történő csatlakozását.
Közben Horvátország állandó uniós képviselete megerősítette a számukra pozitív döntést. „Megtörtént az utolsó lépés! A Tanács határozatát elfogadták. Hivatalosan is megerősítették, hogy Horvátország 2023. január 1-jén csatlakozik a schengeni térséghez” – közölte Twitter-oldalán Horvátország brüsszeli uniós képviselete.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-oldalán azt írta, hogy az osztrák jobboldali kormány szembement az Európai Unió tagállami többségének akaratával. „Az Európai Unió tagállamainak elsöprő többsége ma azt mondta, Románia megérdemli, hogy a schengeni térségben legyen! Az uniós tagállamok elsöprő többsége elismerte Romániának a cél elérése érdekében tett hihetetlen erőfeszítéseit! Köszönöm hazánk igaz barátainak! Sajnos, Hollandia konjunkturális szavazata mellett – amelyik leszögezte, hogy nincs Románia ellen – Ausztria jobboldali kormánya ma úgy döntött, hogy szembemegy az Európai Unióval” – írta bejegyzésében a PSD elnöke.
Ciolacu úgy vélekedett, hogy Ausztria szavazata „karácsonyi ajándék Vlagyimir Putyinnak”.
Az európai államok nem fogják elfelejteni, hogy az osztrák jobboldali kormány mai döntése súlyos következményekkel jár az európai jövőre nézve. Romániának nincs szüksége Ausztria engedékenységére! Mi csak tisztességes bánásmódot akarunk, azt a tiszteletet, amelyik bármely más európai államnak kijár” – olvasható a képviselőház elnökének bejegyzésében.
Ciolacu megköszönte az európai szociáldemokratáknak, hogy kiálltak Románia mellett, ugyanakkor kifejtette: a jobboldalnak szembe kell néznie ezzel a helyzettel, amely 'óriási problémát okoz magának az Európai Uniónak'. „A jobboldali osztrák kancellár gesztusa az európai jobboldal kudarca is egyben, amely nem volt képes megoldani ezt a helyzetet. Egész Európa nekünk ad igazat, mindannyian tudjuk, hogy most az igazság Románia oldalán van. Tovább kell lépnünk, Romániának jövő héten az Európai Tanács elé kell vinnie az ügyet! Nem adjuk fel!” – írta Ciolacu.
„Mélységes csalódását” fejezte ki csütörtökön Nicolae Ciucă kormányfő amiatt, hogy az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának aznapi ülésén nem született konszenzus Románia schengeni csatlakozásáról. A Victoria-palotában nyilatkozó miniszterelnök megalapozatlannak nevezte Ausztria vétóját. Emlékeztetett arra, hogy valamennyi tagállam készen állt „megnyitni Schengen kapuját” Románia előtt, elismerve az ország felkészültségét és az EU külső határainak védelmére tett erőfeszítéseit, egy ország kivételével.
– jelentette ki az Agerpres szerint Nicolae Ciucă.
Corina Creţu volt európai biztos úgy vélte, Romániának külön szavazást kellett volna kérnie a maga számára, és külön Bulgária számára az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén. Úgy vélte ugyanakkor, hogy „még van remény az Európai Unió Tanácsának december 15-i ülésén”.
A volt európai biztos Facebook-bejegyzésében az írta, „köszönetet kell mondanunk azonban az Európai Unió cseh elnökségének, amely az elmúlt hat hónapban nagymértékben támogatta Romániát”. Creţu szerint az EU elnökségét január elsején átvevő Svédország nem szándékszik ismét napirendre tűzni a schengeni csatlakozás kérdését, emiatt a spanyol elnökség idején, 2023. július elsejétől kezdődően van remény ismét egy pozitív döntés megszületésében, mivel Spanyolország határozott támogatója Románia csatlakozásának.
Mint ismeretes, a schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. A megállapodás első változatát 1985-ben kötötte öt állam a luxemburgi Schengenben, a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén. Az egyezményt azóta többször bővítették. A fő eredménye, hogy a személyazonossági okmányok bemutatása megszűnt mindazok számára, akik a belső határállomásokon kelnek át – legyenek az EU állampolgárai, akár más ország lakói. Néhány biztonsági ellenőrzés azonban megmaradt. Ugyanakkor megerősítették az ellenőrzést a külső határokon.
„Mélységes csalódását” fejezte ki csütörtökön az Európai Parlament elnöke, amiért az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa úgy döntött, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhat a schengeni térséghez.
„Az Európai Parlament nevében felszólítom az EU Tanácsát, hogy cselekedjen, és találjon kompromisszumos megoldást. Csak így tudunk igazán egységesek lenni” – fogalmazott az EP elnöke.
Az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa csütörtökön elutasította Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Egybehangzó brüsszeli források szerint Ausztria és Hollandia vétózott. A Tanács ugyanakkor megszavazta Horvátország felvételét a belső határellenőrzések nélküli térségbe.
Ausztria belpolitikai érdekei háttérbe szorították az Európai Unió alapelveit – jelentette ki Lucian Bode belügyminiszter az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának brüsszeli ülése után, amelyen elutasították Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.
„Ez vízválasztó pillanat nemcsak Románia, hanem az egész Európai Unió számára” – fogalmazott a román tárcavezető. Hozzátette, hogy az Európai Unió működését, valamint a szabadságon, biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térséget meghatározó alapvető értékek háttérbe szorultak egyetlen tagállam, Ausztria belpolitikai érdekei miatt.
A miniszter emlékeztetett, hogy Ausztria februárban még támogatásáról biztosította Romániát, majd a Salzburg Fórum november 17-i ülésén megerősítette ezt az álláspontját, egy nappal később azonban bejelentette, hogy mégsem támogatja Románia schengeni csatlakozását, és ennek megfelelően szavazott a csütörtöki ülésen is.
egyrészt azért, mert Románia polgárai az ország 2007-es uniós csatlakozása óta bebizonyították az EU melletti elkötelezettségüket, másrészt azért, mert az osztrák vétó „tudatosan figyelmen kívül hagyja” azt a tényt, hogy Románia eleget tett a csatlakozás valamennyi feltételének.
A tárcavezető elfogadhatatlannak tartja, hogy Ausztria „a játék végén változtatott a szabályokon”. „Nem Romániát kell méltatlanul és indokolatlanul megbüntetni Ausztria belügyei miatt. Szolidárisak vagyunk, támogatást és megoldásokat ajánlottunk, de nem vagyunk felelősek az osztrák helyzet miatt” – hangsúlyozta Bode.
Hozzátette, hogy a schengeni csatlakozás továbbra is Románia országos célkitűzése.
„Erőfeszítéseink lankadatlanok maradnak, amíg Románia el nem foglalja helyét a nagy európai családban. (...) Meggyőződésem, hogy helyre fogjuk hozni ezt a Romániával, a polgáraival szemben elkövetett hatalmas igazságtalanságot, mert az Európai Unió elvei felül fognak kerekedni a pillanatnyi érdekeken” – nyilatkozta a belügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A galaci drónincidens nyomán a NATO megerősíti a keleti szárnyat – jelentette ki a NATO Katonai Bizottságának vezetője, Giuseppe Cavo Dragone tengernagy.
Az Egyesült Államok és Irán több csapást mért egymásra az áprilisi tűzszünet kezdete óta az egyik legsúlyosabb éjszakai támadási hullám során.
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!