New Yorkban támadja Amerikát az iráni elnök

Válaszként  George Bush amerikai elnök azzal vádolta az iráni elnököt, hogy terroristák pénzelésére és atomfegyver megszerzésére fordítja Irán javait. Az iráni nép megérdemel egy esélyt arra, hogy maga határozza meg jövőjét – mondta az amerikai elnök. Az iráni néphez szólva elmondta, hogy ezen jövő „legnagyobb akadálya az, hogy vezetőitek úgy döntöttek, megtagadják tőletek a szabadságot, s a terrorizmus támogatására és atomfegyver kifejlesztésére fordítják országotok javait”.
Az iráni elnök támadásai az Egyesült Államok mellett a Biztonsági Tanácsot, Izraelt és Nagy-Britanniát sem kímélték. Ahmadinezsád kifejtette: szükség lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) átfogó reformjára, véleménye szerint ugyanis az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a testületben játszott szerepükkel kétségessé teszik annak megbízhatóságát és hatékonyságát, ezért vétójoggal járó állandó helyet kellene biztosítani az el nem kötelezett országoknak, az iszlám államok szervezetének és Afrikának. Az iráni elnök „az instabilitás és a fenyegetés állandó forrásának” nevezte Izraelt, amely „háborúkat indít, vérontást idéz elő, és akadályozza a térség országainak fejlődését”. Az Egyesült Államokat Izrael is bírálta, amiért az országba beengedte az iráni elnököt. „Az nem lehet, hogy az amerikai hatóságok megengedjék a belépést az országukba valakinek, aki arra buzdít, hogy Izraelt töröljék le a térképről (...), és akinek az akciói amerikai állampolgárok halálát okozták” – nyilatkozta Dan Gillerman izraeli ENSZ-nagykövet a jeruzsálemi rádiónak. Ahmadinezsád beszéde előtt az izraeli küldöttség, élén Cipi Livni külügyminiszterrel tüntetőleg elhagyta az üléstermet.
Eközben az Iránnal tárgyaló hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – nem tudtak megállapodni a teheráni rezsim elleni szankciók ügyében, azonban megegyeztek egy újabb dátumban, ameddig meghosszabbítanák az Iránnak adott türelmi időt az urándúsítás leállítására.