Kelet-ukrajnai népszavazás feszült hangulatban

Donyeck megyében helyi idő szerint reggel nyolctól este nyolcig járulhattak az urnákhoz a választók, kivéve a megye északi részén lévő Szlovjanszk városát, ahol délután hatkor fejeződött be a népszavazás – mondta Roman Ljahin, a „donyecki népköztársaság” választási bizottságának elnöke. 

Mivel a kijevi hatóságok előre jelezték, hogy nem ismerik el törvényesnek a szeparatista népszavazásokat, nem a központi választási bizottság (CVK) adta ki a két megye választói névjegyzékét. Hivatalosan sem nemzetközi megfigyelők, sem a CVK képviselői nem vettnek részt a referendumokon.

Ljahin szavai szerint arról kellett dönteniük a választóknak, akarják-e a „donyecki népköztársaság\" függetlenségét. Kijelentette, hogy az „igenek\" győzelme nem dönti el azt, hogy a megye Ukrajna része marad, Oroszországhoz csatlakozik, vagy független lesz. Állítása szerint ez csupán erkölcsi jogot ad a \"népköztársaság\" képviselőinek kifejezni azt, hogy a régióban lakók elégedetlenek a jelenlegi helyzettel, továbbá legitimálja intézményüket a nemzetközi közösség előtt.  

Helyszíni beszámolók szerint automata gépkarabélyokkal felfegyverzett szakadárok őrizték a választási bizottság épületét a megyeszékhelyeken, Donyeckben és Luhanszkban. Az orosz média magas részvételről számolt be, ezt alátámasztandó a szavazókörök előtt kígyózó sorokat mutatott be. A részvételi arány helyi közlés szerint már délre meghaladta a 30 százalékot.

A két régióban összesen 7,3 millióan élnek, ez a teljes ukrajnai lakosság 16 százalékát jelenti. Előző nap ukrán médiajelentések szerint szakadárokat fogtak el, akiknél mintegy 100 ezer, előre kitöltött szavazólapot találtak.

Vasárnapra virradóra a Donyeck megye északi részén lévő Szlovjanszkban szakadárok megrohamozták a helyi tévétornyot, amelyet az ukrán fegyveres erők tagjai védenek. A tűzharcban egy, más források szerint két katona sérült meg. A „donyecki népköztársaságot\" április 7-én kiáltották ki az egymillió lakosú Donyeckben a megyei adminisztráció épületét megszállva tartó oroszbarát szakadárok.

Merkel és Hollande szerint törvénytelen a népszavazás

A német kancellár és a francia elnök ugyanakkor törvénytelennek nevezte a népszavazásokat. Angela Merkel és Francois Hollande szombaton kiadott közös nyilatkozatában egyúttal felszólította Oroszországot, hogy csökkentse az ukrán határ térségében állomásozó csapatainak készültségi szintjét.

A francia államfő kétnapos németországi látogatása végén kiadott nyilatkozatban Merkel és Hollande hangsúlyozta, hogy a válság békés rendezésében kiemelkedő fontosságú a szabad és tisztességes ukrán elnökválasztás.

Ismét számos halott Kelet-Ukrajnában

A hétvége egyébként ismét súlyos harcokat hozott Ukrajna keleti felében: pénteken súlyos harcok robbantak ki a Moszkva-barát szeparatisták és az ukrán biztonsági erők között a Donyeck megye déli részén lévő Mariupol kikötővárosban.

A stratégiai fontosságú, Azovi-tengerparti település városi rendőrkapitányságának épületét fegyveres szakadárok támadták meg. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter a Facebook közösségi portálon közölte, hogy a fegyveres erők mintegy 20 „terroristát” öltek meg, és négyet foglyul ejtettek.

Tájékoztatása szerint a biztonsági erők egyik tagja meghalt, öt pedig megsebesült. A megyei állami adminisztráció egészségügyi részlege eközben három halottról és 25 sebesültről számolt be, de nem árulta el, hogy melyik oldalhoz tartoznak. A miniszter beszámolója szerint mintegy 60 szeparatista automata fegyverekkel minden előzetes követelés bejelentése nélkül megrohamozta a városi rendőrség épületét.

Győzelem napi díszszemle Moszkvában és Szevasztopolban

Az orosz fővárosban és a krími Szevasztopolban egyszerre zajlott le pénteken a második világháború európai hadszínterén aratott győzelem 69. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemle. A moszkvai Vörös téren a különböző fegyvernemeket képviselő mintegy 11 ezer katona és katonai főiskolás, valamint 151 különböző harceszköz és katonai jármű vonult fel. Közöttük az orosz Fekete-tengeri Flotta tengerészgyalogságának egységei. Az ünnepi díszszemlén 69 harci repülőgép és helikopter is elröpült az orosz főváros történelmi színhelye fölött.

Az orosz hadsereg a legkorszerűbb haditechnikáját vonultatta. A Vörös téri díszszemlén – amely már a 140. a moszkvai katonai parádék sorában – Vlagyimir Putyin államfő, a hadsereg főparancsnoka és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő is megjelent.

Az orosz elnök a rendezvényt követően a krími Szevasztopolba látogatott. Putyin először utazott a Krím félszigetre azóta, hogy március 21-ére Oroszországhoz csatolták az Ukrajnától egyoldalúan leváló területet. Az orosz államfő Szevasztopolban történelmi igazságtételnek nevezte a Krím „visszatérését\" Oroszországhoz.