2007. október 05., 00:002007. október 05., 00:00
Fico miniszterelnök pártjának tagságát tavaly függesztették fel, mert kormánykoalícióra lépett a szélsőséges, rasszista nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával (SNS). A csütörtöki döntés minden bizonnyal azt jelenti, hogy a következő hivatalos ESZP-elnökségi ülésig, februárig az európai szövetség nem veszi vissza soraiba a Smert.
Az elnökségi ülés után nyilatkozva Rasmussen leszögezte, hogy az ESZP úgy látja: a szlovák kormány legtöbb döntése összhangban van a szociáldemokrata irányultságú pártok értékrendjével. Az európai pártcsoport egyértelműen nyitva kívánja hagyni az ajtót a Smer előtt, de néhány kérdést a felfüggesztés visszavonásáig még tisztázni kell – tette hozzá. Az ESZP ezért két munkacsoportot hozott létre, egyet a pártcsoport, egyet pedig az európai parlamenti frakció keretében. A csoportok feladata, hogy konzultációkat folytassanak az érintettekkel, köztük a szlovákiai magyarság képviselőivel. Rasmussen emlékeztetett arra is, hogy az ESZP mindig is a zászlóvivő szerepét töltötte be kisebbségi ügyekben. Leszögezte, hogy rasszista és idegengyűlölő kijelentéseket a pártcsoport nem tűrhet el. Emiatt az ESZP kénytelen foglalkozni Slota közléseivel – adta értésre, hangoztatva azt is, hogy az SNS-nek a szlovákiai koalícióból való távozása nem feltétele a párttagság visszanyerésének.
Dobolyi Alexandra (MSZP), az ESZP magyar elnökségi tagja kiemelte: a Smer tagságát senki nem kezeli szlovák–magyar ügyként az elnökségben. Az érvrendszerben ugyanakkor helyet kap a szlovákiai magyarok ügye és más témák, például a romák helyzete is. Mint mondta, a Benes-dekrétumok ügye nem szerepelt az érvek között a csütörtöki tanácskozáson. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben az Európai Unió annak idején – mint azt a magyar illetékesek sürgették – foglalkozott volna ezzel a kérdéssel, például a Szlovákiáról készült országjelentésekben, „most nem tartanánk itt”.
Göncz Kinga külügyminiszter közben bejelentette: Magyarországnak most nincsenek további eszközei a Benes-ügyben. Ahhoz, hogy tovább lehessen lépni ebben a kérdésben, gesztusokra lenne szükség szlovák oldalról, most azonban éppen ellenkező folyamatok zajlanak – hangsúlyozta a külügyminiszter. Göncz Kinga elmondta: szlovák kollégájával tárgyalt az ENSZ-közgyűlés idején is, és valószínűleg jövő héten is tárgyalóasztalhoz ülnek majd a Benes-dekrétumok szlovákiai parlamenti megerősítése miatt.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.