
Fotó: Rompres
2008. március 04., 00:002008. március 04., 00:00
Vlagyimir Csurov, a központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy Gennagyij Zjuganovra, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának vezetőjére 17,76 százalék szavazott, Vlagyimir Zsirinovszkij, az Orosz Liberális-Demokrata Párt elnöke pedig 9,37 százalékot kapott. Andrej Bogdanov, a Demokrata Párt elnöke 1,29 százalékot szerzett. A részvételi arány 69,5 százalékos volt.
Medvegyevre 50,4 millió választópolgár adta szavazatát, s ez abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében. Ezzel megdöntötte elődje rekordját, akit 2004-ben 49,6 millió szavazattal választottak meg újra – második ciklusra – orosz elnöknek.
Mint arról korábban beszámoltunk, Putyin már hónapokkal ezelőtt bizalmasát, a miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Medvegyevet jelölte ki utódjaként. Tekintettel Putyin népszerűségére, valamint a média fölött gyakorolt erős állami befolyásra, Medvegyev megválasztásához kevés kétség fért, főként azt követően, hogy a többi jelölt indulását, illetve nyilvános szereplését rendre ellehetetlenítették. A vélemények egyébként megoszlanak arról, hogy az új felállásban kié lesz a tényleges hatalom: Medvegyevé, vagy a várhatóan kormányfővé kinevezendő Putyiné.
Medvegyev megválasztásához tegnap már gratulált is az Európai Bizottság elnöke, s egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy az új elnök irányítása alatt Oroszország és az Európai Unió stratégiai partneri viszonya megerősödik. José Manuel Durao Barroso leszögezte, hogy az Európai Bizottság tovább kívánja mélyíteni az EU és Moszkva közti kapcsolatokat. A közlemény nem tett érdemi utalást az orosz elnökválasztással kapcsolatban a sajtóban felvetett, a választás tisztaságát érintő problémákra. Üdvözölte Medvegyev megválasztását Angela Merkel német kancellár is, aki úgy értékelte, hogy az orosz nép a folyamatosság és a stabilitás mellett szavazott. Merkel együttműködést ajánlott Medvegyevnek. Gordon Brown brit kormányfő viszonylag tartózkodó hangnemben reményének adott hangot, hogy a két ország kapcsolatai javulnak, Nicolas Sarkozy francia államfő viszont telefonon gratulált az új államfőnek.
Hírösszefoglaló
Tanársegédből államfő
Beszámolók szerint Medvegyev iskolai és egyetemi évei alatt keményen dolgozott. Az egyetemen tanító szülei nyomába akarván lépni, a posztgraduális képzés és a jogi doktorátus megszerzése után tanársegéd lett. 1990-ben tanácsadónak és a külügyi bizottság konzultánsának kérte fel Anatolij Szobcsak, Szentpétervár legendás polgármestere. Ekkor ismerkedett meg Putyinnal. Útjaik egy időre elváltak 1996-ban, amikor Szobcsak elvesztette a választásokat. Medvegyev tovább tanított az egyetemen (1999-ig), s közben a magángazdaságban forgott, többek között egy nagy fakitermelő cégnél. Megbízott miniszterelnökké történt kinevezése után három hónappal Putyin Moszkvába hívta Medvegyevet, akiből rövid idő alatt az elnöki adminisztráció vezetője és a Gazprom igazgató- tanácsának elnöke, majd 2005-ben első miniszterelnök-helyettes lett. A Kremlben Medvegyev számos forrás szerint elsősorban a klánok között álló Putyinhoz kötődött, de szövetséget kötött a szentpétervári technokratáknak nevezett nagyhatalmú klánnal is, amelynek tagjai állítólag a másik klánnál, a fegyveres testületeket és titkosszolgálatokat képviselő szilovikoknál liberálisabb nézeteket vallanak az államnak a gazdaságban, a külpolitikában betöltendő szerepéről és a szabadságjogokról. Medvegyev szűkebb körű szövetségesei közé tartozik sokak szerint Alekszej Kudrin, a liberálisnak tartott pénzügyminiszter, és több más hasonlóan nevezetes személyiség. Emellett lassan kiépítette kapcsolatait a szilovikok bizonyos köreivel is.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.