Nem etnikai, régiós szabadság

Más alternatívánknincs, folytatni kell az alkotmány elfogadtatásifolyamatát, mivel csak közös alkotmánnyalvalósíthatjuk meg közös Európa-projektünket.Kiemelt fontosságú azonban az európai szociálisés gazdasági modell életképességénekbiztosítása, a szabadság, a biztonság ésa jog területeinek erősítése, valamint abiztonság és stabilitás kiépítéseaz európai térségben.

Mint többmilliós töröketnikum otthona, Németország nem szorgalmazzaTörökország EU-s tagságát?

Törökország azEurópai Unió egyik kiemelt jelentőségűgazdasági és politikai partnere, fontos hát,hogy ne tévesszük szem elől az ország teljes jogúEU-tagságának lehetőségét. Esetébenazonban szükséges a csatlakozási kritériumok– elsősorban a politikai kritériumok – teljesítése.A Törökországgal való puszta partnerikapcsolat fenntartását nem tartom kielégítőnekés politikailag vállalhatónak a csatlakozásközép- vagy hosszú távúperspektívája nélkül.

Az orosz–fehérorosz gázvitanyomán újra előtérbe került Európabiztonságos energiaellátásának kérdése.Németország számára talán azeurópai átlagnál is égetőbb ez aprobléma…

Az ország kormányzásáértfelelősséget vállaló politikuskéntkötelességünk gondoskodni a Németországrövid és hosszú távúenergiaellátásának biztosításáról.Az ezt célzó törekvések közétartozik az alternatív energiaforrások, illetve aszilárd tüzelőanyagokhoz való hozzáféréslehetőségének megteremtése, elsősorban abeszerzési források révén. Oroszországcsupán ezek egyike, ebbe a körbe tartoznak azészak-afrikai országok és egy Közel-Keletrőlfolyékony gázt importáló vezetékkiépítése. Ugyanakkor az EU célja, hogyaz elektromosenergia-szektorban 2010-ig 21 százalékranövelje az újrafelhasználható energiarészarányát.

Önt azon jelentős németpolitikusok közé sorolják, akik fenntartássalkezelték Románia csatlakozását. Miért?

Nem voltak személyesfenntartásaim Románia csatlakozásávalkapcsolatban, de nem titkolom, hogy továbbra is fontosnaktartom a romániai igazságügyi reform és akorrupcióellenes harc erőteljes folytatását ésaz eddigi intézkedések tartósságánakmegőrzését. Sajnálatos, hogy RomániánakNémetországban még mindig sok tekintetben olyanhíre van, ami nem felel meg a valóságnak.Országuk kedvezőbb megítélésétközös aktív lobbizással segíthetjükelő.

Az új körülményekközött átalakul a Németország általRomániának nyújtandó támogatás?

Valóban változik anémetországi támogatás Romániacsatlakozása után, hisz Románia immártagja az EU-nak, és már nem célpontja afejlődési segélyeknek. Így lépésrőllépésre apadni fognak a GTZ, a Deutsche Gesellschaftfür Technische Zusammenarbeit támogatásai, ésez a csökkenés egyéb területeken is érezhetőlesz. A román állam ugyanakkor érezzekötelezettségének, hogy teljesítsevállalásait, többek között sajátöregotthonokban lévő állampolgáraivalszemben.

Helyesnek tartja a többnyelvűségiEU-biztosi tisztség létrehozását?

Helyes döntésnek tartom,a soknyelvűség ugyanis fontos eleme az Uniónak, azinterkulturális tapasztalatcsere közös EurópaHázunk egyik alappillére. Egy felelős biztostevékenysége még nyomatékosabbáteszi a téma jelentőségét. Ez a területnagy lehetőségeket rejt magában, csak a felelősökönmúlik az alkalmas keretek kialakítása.

Nem lett volna indokoltabb egykisebbségügyi biztos megnevezése, ahogy azt többeurópai parlamenti képviselő is szorgalmazta?

Nem! Az EU-polgárok jogait azalapjogi charta tartalmazza, az alkotmány pedig megerősíti.Az Európai Bizottság a szerződések betartásánakfelügyelője, egyben garancia az EU-polgárok jogainakbetartására, elsősorban a bármifélenegatív megkülönböztetés ellen kellfellépnie. Az európai országok törvényhozásaés az európai jogharmonizációs testületis támogatja a bizottság ez irányútevékenységét, ezért nem tartomszükségesnek külön kisebbségügyibiztosi tisztség létrehozását.

Megoldást nyújthat-e akisebbségi kérdésre RomániaEU-csatlakozása?

A román kisebbségipolitikát példaértékűnek tartom, mégakkor is, ha a 2006-os jelentés – a romakérdésbentapasztalt előrelépések ellenére – számoshiányosságot rögzített. Romániánake területen is lépnie kell. Itt azonban elsősorban nemjogi problémákra gondolok, sokkal inkább alakosság mentalitásával van a gond, amit hoszszútávon csak a romániaiak oldhatnak meg. Az EU legfeljebbtámogatni tudja a bukaresti kormány és a civilszervezetek kezdeményezéseit.

Növekvő mozgásteretbiztosít-e az EU-tagság az autonómiatörekvéseknek?

Az uniós csatlakozásnem jelenti azt, hogy a kisebbségek autonómiatörekvéseitöbb lehetőséget kapnak. Európa több mintgazdasági unió, egyre egységesebb, hiszen ezt iscélozzuk. A területi igények ideje már amúlté, a nemzeti határok egyre kisebb szerepetjátszanak, az eurórégiók egyesítika különböző nemzetállamokat. Mindezek ellenérekizárólag a tagországok parlamentjénekjogköre a belső felosztást módosítóvagy reformáló döntések meghozatala. Azetnikai alapú autonómiát célzóvitát nem tartom támogatandónak vagy megoldástkínálónak, hiszen alapjában véveaz Unió alapgondolata ellen irányul. Más ahelyzet a tagállamokon belüli decentralizációkérdésében és a régióknagyobb döntési szabadsággal valófelruházásában. Ezt azonban nem szabad etnikaikritériumokhoz és korlátokhoz kötni.

Bojan Krisztina, Csinta Samu