Nem sikerült megállapodásra jutni az uniós költségvetésről az EU-csúcson

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés mielőbbi elfogadása nélkül veszélybe kerülnek olyan fontos uniós politikák és kezdeményezések, mint az Erasmus csereprogram, a kutatási, illetve regionális fejlesztési támogatások, vagy akár a határok védelme. Egyetértésre van szükség, ugyanis a költségvetés elfogadásához elengedhetetlen az Európai Parlament jóváhagyása is. E tekintetben rövid az idő – mondta az uniós bizottság elnöke.

Emanuel Macron francia elnök távozásakor azt mondta, Nagy-Britannia nélkül is széthúz az EU, ezt az ülés kudarca is bizonyítja. Kijelentette, nagyon sajnálja, hogy nem értek el megállapodást, de legalább Franciaországnak sikerült kivívnia némi kedvezményt az agrártámogatásokkal kapcsolatban. Úgy vélte, az agrártámogatások teszik lehetővé, hogy „Európában étel kerüljön az asztalra”, továbbá létfontosságúak a zöld átmenet megvalósításához. „A Brexit okozta költségvetési hiány nem mehet a mezőgazdasági támogatások kárára. Érdekeink nem egyeznek, ezen még dolgozni kell a következő hónapokban” – mondta Macron. Angela Merkel német kancellár elmondta: egy pillantás is elég volt az új tervezet számaira, s már világos volt, hogy nincs miről tárgyalni. Kiemelte, hogy a javaslatban szereplő záradék, amely az uniós támogatások kifizetését a jogállamiság állapotához kötné, pontosításra szorul. „A jogállamiság feltételeinek teljesítését nem lehet számokkal ellensúlyozni” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy az uniós büdzsé számainak összhangba kell kerülniük az Európai Unióról alkotott jövőképpel. „Az ambiciózus célokat ugyanis nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre” – tette hozzá a magyar kormányfő. Sebastian Kurz osztrák kancellár távozásakor azt mondta, semmi szokatlan nincs abban, hogy az első próbálkozás nem hozott eredményt. Emlékeztetett, hogy korábban akár három ülés is szükséges volt a kompromisszumhoz. Közölte, a vita során az EU-országok álláspontjai közötti különbségek nagyon nagyok voltak, ezért nem meglepő, hogy több időbe telik a megállapodás elérése. Mindazonáltal jónak és helyes irányba tartónak nevezte a megbeszéléseket. Kiemelte továbbá, hogy a nettó befizető országok folytatni fogják az egyeztetést, és megpróbálnak áttörést elérni a következő csúcstalálkozón.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy országa hajlandó többet fizetni az uniós költségvetésbe, amennyiben a következő költségvetési tervezet figyelembe veszi a Brexit által okozott deficitet. Hozzátette, hogy a péntek este ismertetett javaslat megtörhette volna a tagállamok „megjegesedett” álláspontját, de a nettó kedvezményezett országok elutasították. Giuseppe Conte olasz kormányfő bejelentette, hogy országa Romániával és Portugáliával együtt azt a mandátumot kapta a korábban Kohézió barátai néven említett országcsoport ambiciózusabb, Európa barátai névre átkeresztelt országok körétől, hogy olyan javaslatot dolgozzanak ki, amely az uniós célok megvalósítását megfelelő mennyiségű forrással segíti. Hozzátette: Nagy-Britannia uniós távozását követően már nincs értelme a közös agrárpolitikát (KAP) érintően korábban bevezetett kompenzációs mechanizmus fenntartásának. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök távozásakor arról beszélt, véleménye szerint az új költségvetési tervezet semmire sem volt elég. Azt hangsúlyozta, az úgynevezett „takarékos négyekre” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia –, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak, túlzott figyelem hárult a tárgyalások folyamán, erősebben képviselték érdekeit az ellentábornál.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök arról tájékoztatott, sikerült elutasítani azt az elképzelést, hogy a következő költségvetés hiányzó összegeit a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelméből származó nemzeti bevételek egy részével pótolják ki. Mint elmondta, tervet mutatott be a saját források rendszerének megváltoztatására, ugyanis szavai szerint vannak olyan mechanizmusok, amelyek a terheket nem az országokra, hanem a vállalkozásokra háríthatják. Hozzátette: a csúcstalálkozón komoly vita bontakozott ki, ugyanis a kohéziós alapok mértékének megmaradásáért küzdő országok egységes álláspontjával „nehéz szembeszállni”.