
Képünk illusztráció
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
Egyelőre mégsem lesz kötelező az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltás Németországban, mert a szövetségi parlament (Bundestag) csütörtökön elutasította az erről szóló indítványokat.
2022. április 07., 20:502022. április 07., 20:50
Az általános oltási kötelezettségről januárban kezdett parlamenti vitában a kormányoldal – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – képviselői nem alakítottak ki egységes álláspontot, és az ellenzékkel sem sikerült megállapodásra jutniuk.
de nem sikerült többséget szervezni a kezdeményezéshez sem a koalíciós pártok frakcióiban, sem az ellenzékkel együttműködve. Így végül csupán azt indítványozták, hogy a 60 éven felülieknek írják elő az oltást.
Azonban ez az indítvány sem nyerte el a képviselők többségének támogatását. A csütörtöki, név szerinti szavazáson 378 nem szavazattal, 296 igen szavazat és 9 tartózkodás mellett vetették el a javaslatot. A szociáldemokraták és a Zöldek képviselőinek többsége ugyan támogatta az előterjesztést, de a liberálisok 92 képviselője közül 79 ellene voksolt.
– húzta alá a szavazás előtti vitában Wolfgang Kubicki parlamenti alelnök, a kötelezettséget elutasító liberális képviselők vezetője.
Az ellenzék nem segítette ki a megosztott kormányoldalt, bár a legnagyobb ellenzéki erőnél, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségnél a többség nem utasítja el az oltási kötelezettség gondolatát.
Ezt az indítványt 496 nem szavazattal, 172 igen szavazat és 9 tartózkodás mellett utasította el a Bundestag. Igennel csak a CDU/CSU frakciójában szavaztak, de ott sem mindenki, öten tartózkodtak, ketten az előterjesztés ellen voksoltak. Az összes többi frakció csaknem teljes egységben utasította el a CDU/CSU javaslatát, az oltási kötelezettség ügye így egyelőre elbukott a német törvényhozásban.
A szövetségi kormány kezdettől távol tartotta magát a vitától, arra hivatkozva, hogy a képviselőknek önállóan, a lelkiismeretük alapján, a frakciófegyelem elvének felfüggesztésével kell dönteniük az ügyről.
A szövetségi kormány adatai szerint csütörtökig a lakosság 76 százaléka – 63,2 millió ember – szerezte meg a teljes védőoltást a Covid-19 ellen. A teljes oltás utáni emlékeztető oltást a lakosság 58,9 százaléka – 49 millió ember – kapta meg. Az oltatlanok 19,5 millióan vannak, a lakosság 23,4 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan – a lakosság 4,8 százaléka – ötévesnél kisebb gyerek, akinek egyelőre nincs oltóanyag.
A döntést azzal indokolták, hogy az uralkodó vírusváltozat, az omikron variáns többnyire enyhe lefolyású betegséget okoz, amelynek gyógyításához nincs szükség kórházi kezelésre, ezért nincs is veszélyben az egészségügyi rendszer teljesítőképessége, holott az oltási kötelezettség éppen a rendszer túlterhelődésének megelőzésére szolgálna.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!