– mondta Moraes annak kapcsán, hogy a LIBE-bizottságban Kövesi 26, Bohnert pedig 22 szavazatot kapott, míg a tagállamokat képviselő Állandó Képviselők Bizottságában (Coreper) megtartott szavazáson Bohnert 50, Kövesi viszont csak 29 pontot kapott. Moraes szerint kemény alkufolyamat várható, amelynek során konszenzusra kell jutni, és az egyik félnek engednie kell. Rámutatott: a tagállamok képviselői nem választott képviselők, míg az EP-ben a polgárok által megválasztott képviselők szavaztak. „Ez még új eljárás, nem tesztelték” – mutatott rá a nehézségekre.

Hogyan tovább?

Mint ismeretes, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában (CONT) szintén Kövesi nyert 12 vokssal a 11 szavazatot kapó Bohnert-tel szemben. A harmadik jelölt, a német Andres Ritter mindkét bizottságban csak 1-1 szavazatot kapott.

Úgy is határozhat, hogy még az Európai Unió Tanácsával kezdődő alkufolyamat előtt szavazásra bocsátja a két EP-bizottságban született voks eredményét, hogy ezzel is megerősítsék a parlament álláspontját. A másik lehetőség, hogy szavazás nélkül képviselik a LIBE- és a CONT-bizottságban született eredményt.

Sógor: politikai eredmény született

Nem szakmai, hanem politikai alapon meghozott döntés született szerdán a LIBE-bizottságban – jelentette ki a Krónikának csütörtökön Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki maga is tagja a testületnek, és – mint elárulta –

„Nekem szakmailag jobbnak tűnt, felkészültebb volt, nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkezett, hiszen az Eurojustban (az Európai Unió egyik ügynöksége, amely a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordinálja – szerk. megj.) is tevékenykedett” – közölte. Sógor elmondta, Kövesivel szemben kisebbségi magyarként és román állampolgárként is fenntartásai voltak, mivel politikai nyomásra is cselekedhetett.

Kisebbségi vonatkozásban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ügyét hozta fel példaként a magyar sérelmekre, ahol a DNA, amely az iskola törvénytelen létrehozásáról szóló vádak alapján járt el, behívatta a nem katolikus szülőket, és rákérdeztek: miért adták katolikus iskolába a gyerekeiket, ha nem katolikusok, illetve hogy hisznek-e Istenben.

Sógor szerint szakmai szempontból azért vannak fenntartásai a román ügyésznővel szemben, mert – mind fogalmazott – procedurális visszaélések voltak a DNA eljárásai során. A képviselő rámutatott: szoros szavazás volt, amelyen politikai döntés született. „A pénzek nagy részét Kelet-Európában költik el a nettó befizető nyugati tagállamok, tudni akarják, hova megy a pénzük, és Bohnert szakmai tapasztalatánál nagyobb hatással volt rájuk Kövesi híre” – ecsetelte Sógor.

Hozzátette: Kövesi tevékenysége már csak azért is vitatható, mert elhangzott: az általa vezetett korrupcióellenes ügyészség 90 százalékos eredményességgel működött. „Ha sebész lennék, és azt mondanám, hogy 90 százalékos eredményességgel operálok, felfeküdne-e a késem alá a műtőasztalra?” – vont párhuzamot Sógor, rámutatva: ilyen szempontból nem lehet azt mondani, hogy eredményes volt a munka, hiszen mi van a maradék tíz százalékkal?

„Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a korrupcióellenes harcra szükség van, az Európai Ügyészségre fontos szerep hárulhat, ha tartalommal töltik meg, és korrektek lesznek.

– mondta el. Hozzátette az RMDSZ hivatalos álláspontja az volt, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a főügyészekről szóló szavazáson. „És én a lelkiismeretem szerint szavaztam” – összegzett lapunknak Sógor Csaba.