
Folytatódhat. Az Egyesült Államok és Izrael csütörtökön is támadott iráni célpontokat
Fotó: Abedin Taherkenareh/EPA/Agerpres
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
2026. március 05., 08:302026. március 05., 08:30
2026. március 05., 10:152026. március 05., 10:15
Izraeli gépek Teheránt támadták, eközben Izrael folytatta az Irán által finanszírozott Hezbollah síita terrorszervezet elleni libanoni csapásokat is, a bejrúti repülőtér felé vezető úron két légicsapásban hárman meghaltak és hatan megsérültek – számolt be a BBC.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint csütörtök hajnali légicsapásai a Hezbollah több parancsnoki állását is eltaláltak a libanoni fővárosban.
Az izraeli hadsereg a támadást „hírszerzésen alapuló csapáshullámnak” minősítette, és közölte, hogy az egyik parancsnoki központot a Hezbollah légi egysége használta.
Izrael közölte, Irán több rakétát lőtt ki az országra csütörtökön reggel, robbanások is hallatszottak, de vélhetően nem becsapódásoké, hanem a lelőtt rakétáké.
Közben a UKMTO brit hajózási biztonsági ügynökség szerint Kuvait partjainál jókora robbanás történt egy tartályhajón, ami nyomán olaj került a vízbe.
Szaúd-Arábia közölte, hogy három iráni manőverező robotrepülőgépet lőtt le al-Kardzs városa közelében.
Az iráni Farsz hírügynökség szerint Irán dróntámadást intézett az Amazon katari adatközpontja ellen.
Eközben Srí Lanka védelmi minisztériuma közölte,
A mentőegységek 32 embert mentettek ki, a hajón mintegy 180 fős legénység tartózkodott.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerán közölte, hogy egy amerikai tengeralattjáró elsüllyesztett egy iráni naszádot, az IRIS Denát a nemzetközi vizeken.
Közben az amerikai szenátus 53-47 arányban elutasította azt a javaslatot, hogy korlátozzák Donald Trump elnök háborús jogköreit.
Trump egy, a Fehér Házban tartott kerekasztal-beszélgetésen ismét az iráni atomprogrammal indokolta a csapásokat.
Leavitt szerint a rezsimváltás nem volt elsődleges cél.
Leszögezte: Donald Trump elnök döntését, hogy Iránt támadja, az a „jó megérzés” táplálta, hogy a teheráni rezsim az Egyesült Államok megtámadását tervezi.
Nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok hajtotta végre a csapást egy dél-iráni lányiskolára, ahol több mint százan haltak meg, de ragaszkodott hozzá, hogy az amerikai hadsereg „nem céloz civileket”.
Kifejtette:
annak ellenére, hogy Trump korábban jelezte, hogy a készletek nem olyan kiterjedtek, mint szerette volna.
Azt is kijelentette: az Egyesült Államok a következő néhány órában „teljes és totális dominanciát” fog gyakorolni az iráni légtér felett.
A sajtótitkár elmondta, hogy Trump részt kíván venni az iráni megtorlás részeként Kuvaitban elesett amerikai katonák méltóságteljes hazaállításán.
Közben az amerikaiak szerint
Az Egyesült Államok és Izrael megsemmisítette Irán képességeinek nagy részét, bár a nyugati tisztviselők elismerik, hogy lehetséges, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda visszatart néhány fegyvert, hogy tovább folytathassa a harcot.
Miután izraeli és amerikai repülőgépek fölénybe kerültek a levegőben, most szabadon, zavartalanul repülhetnek Irán területe felett.
Ez azt jelenti, hogy már nem kell úgynevezett „távoli” fegyverekre – rendkívül drága rakétákra, amelyeket biztonságos távolságból lőnek ki – támaszkodniuk, hanem most már elkezdhetik használni a sokkal olcsóbb, GPS-vezérelt bombákból rendelkezésre álló hatalmas készleteiket.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!