A februári minszki megállapodások ellenére Oroszország továbbra is szállít fegyvereket a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadároknak és katonákat is küld a határ túloldalára – közölte a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lappal egy magas rangú NATO-tisztségviselő.
2015. április 12., 14:132015. április 12., 14:13
„Még mindig azt látjuk, hogy (Oroszország) támogatja a szakadárokat fegyverekkel, katonákkal és kiképezi őket” – idézte vasárnap az újság a névtelenül nyilatkozó NATO-illetékest, aki szerint Oroszország a szakadárok ellenőrzése alatt álló „nyitott határon” át küld katonákat és hadieszközöket nekik.
A lap szerint a minszki megállapodások ellenére a szakadárok kezén most több orosz fegyver van, mint korábban. A lázadók harckocsikat, páncélozott járműveket, tüzérségi eszközöket és légvédelmi rendszereket kapnak, korszerű T80 és T90 típusú harckocsikkal látja el őket Oroszország.
A nyilatkozat egy nappal a kelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó „normandiai négyek”, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország külügyminisztereinek újabb berlini találkozója előtt látott napvilágot. A külügyminiszterek a februári minszki megállapodás végrehajtásáról fognak tárgyalni hétfőn a német fővárosban.
Eközben Ukrajna teljes széthullását vetítette előre Olekszandr Zaharcsenko, a donyecki oroszbarát szakadárok vezetője pénteken annak következményeként, hogy a kijevi törvényhozás az ország függetlenségéért küzdő huszadik századi szervezetek sorába emelte a második világháborús Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA).
Előző nap az ukrán parlament törvényt fogadott el, amelyben több szervezet mellett az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) és annak katonai szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tagjainak is függetlenségi harcos státust adott. Ez alapján az UPA partizánjai is ugyanúgy részesülhetnek majd szociális juttatásokban, mint a szovjet hadsereg partizánjai.
Történelminek nevezte Zaharcsenko a donyecki szakadárok hírügynökségének adott nyilatkozatában ezt a parlamenti döntést. Kijelentette, hogy ezzel „hivatalosan győzött a fasizmus Ukrajnában.” Ez pedig szavai szerint „undort és viszolygást” kelt benne.
Az 1942-ben létrehozott Ukrán Felkelő Hadsereg célja az volt, hogy felszabadítsa a szovjet megszállás alól az ukrán területeket és létrehozza a független ukrán államot. Ezért egy rövid ideig együttműködött a náci németekkel a szovjet csapatokkal szemben. Később azonban egyaránt harcolt mind a német, mind a szovjet megszállók ellen.
Alapítójáról, Sztepan Banderáról nevezik az UPA mai tisztelőit banderistáknak. A mai orosz propagandában a banderista jelző szinonimája a szélsőjobboldalinak, a neonácinak. Tavaly novemberben Oroszországban a legfelsőbb bíróság betiltotta az UPA-t, és szélsőséges szerezetnek minősítette.
Észak-Európa kiáll Oroszországgal szemben
Védelmi együttműködésük szorosabbra fűzéséről és a balti államok iránti szolidaritásuk erősítéséről állapodtak meg az észak-európai országok csütörtökön, Oroszország politikájára hivatkozva, amelyet az Európa biztonságát fenyegető legnagyobb kihívásnak neveztek.
Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland védelmi minisztere közös nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezik, hogy az orosz fenyegetés miatt Észak-Európának fel kell készülnie az esetleges válságokra vagy incidensekre.
„Oroszország vezetői megmutatták, hogy politikai céljaik elérése érdekében készek katonai eszközök tényleges és hatékony alkalmazására, akár a nemzetközi jog alapelveinek áthágásával is” – írják a miniszterek az Aftenposten című norvég napilapban csütörtökön megjelent nyilatkozatukban.
Megállapításuk szerint „fokozódó katonai és hírszerzési tevékenység zajlik” a Baltikumban és országaik északi térségeiben. „Az orosz hadsereg provokál bennünket a határaink mentén, és a Baltikumban határsértések is történtek” – írták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!