Nápoly nyakig szemétben

Két hete tart a nápolyi szemétügy, és jogos az olasz városban tornyosuló hulladékról tudósító külföldi újságírók és a világ csodálkozása: miközben az EU új tagjai számára alapvető feltétel volt a szelektív hulladékgyűjtés és a környezetbarát feldolgozás, addig a hetedik ipari nagyhatalom szívében visszatérő probléma a szemét. Nápolyban egyszerűen nem tudják hova tenni. Bármilyen hihetetlen, azért bűzlik Campania tartományban és fővárosában összesen 15 ezer tonna szemét, mivel az egész térségben nincs egyetlen szemétlerakó sem. Az utolsó üzemben levőt az elmúlt szombaton zárták be, a többi pedig már rég nem működik, megtelt, vagy nem szabályszerű használat miatt lakat került rá. Az egymilliós Nápoly nem bír mit kezdeni a naponta gyártott 4100 tonna háztartási szemetével.

A kijelentés abszurditását Olaszországban is érzik, de Nápoly polgármester asszonya, Rosa Russo Jervolino, és az elkeseredésükben az egyetlen megoldást a szeméthegyek felgyújtásában látó lakosok is tehetetlenek. A szemét eltakarítása 13 éve az erre kijelölt kormánybiztosra vár, de a kilencedikként kinevezett Guido Bertolaso is csak a karját tárja szét. A katasztrófavédelem volt vezetőjeként könnyebben megbirkózott az Etna kitörésével, mint a szeméttel. „Nem vagyok optimista, nehéz lesz” – nyilatkozta egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján, amikor azt ígérte, megoldást igyekszik találni. Újranyitotta a szeméttelepeket: mindenhol az történt, ami most Acerrában zajlik. A lakosok élőlánccal vették körbe a telepet, megakadályozva, hogy a köztisztasági hivatal kamionjai célba érjenek. „Nem kérünk a szemétből! Vigyázz, Bertolaso, darázsfészekbe nyúltál!” – kiabálták természetesen a csak helyben értett dialektusban, és az sem nyomott sokat a latban, hogy a kisvárosok polgármestereinek személyesen a nápolyi születésű államfő, Giorgio Napolitano telefonált együttműködést sürgetve. „Ne legyünk a világ szégyene!” – hangoztatta az elnök. Hiába.

Pedig Olaszországban mindenki ismeri a probléma okát: camorra a neve. A nápolyi szervezett bűnözés áll a szemét mögött. A helyi klánok éppen börtönben levő vezére, Ciruzzo O’Milionario – a milliomos Ciruzzo – régen rájött arra, hogy a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a prostitúció és az uzsora mellett hatalmas, évi 24 milliárd eurós üzlet a hulladék is. Annyi kell hozzá, hogy ne legyen működőképes szeméttelep a környéken. Így a camorra által üzemeltetett fizetős szemétlerakók használatára kényszerülnek az önkormányzatok, vagy még jobb, állami pályázatot írnak ki a szemét elszállítására a messzebb fekvő olasz tartományokba, és a közbeszerzési versenyt a camorra nyeri meg az erre szánt költségvetési pénzekkel. Az pedig, hogy az említett rendszer évek óta kiválóan működik, és nincs ellene mit tenni, a camorra teljhatalmát jelzi.

A római kormány időközben lépett: a zöld párti környezetvédelmi miniszter, Alfonso Pecoraro Scanio diadalittasan jelentette be, hogy tárcája gyorsan eltünteti a hulladékot: Romániába szállítja. Azt, hogy nem hirtelen ötlet, hanem háttérmegegyezések eredménye, az is mutatja, hogy tegnap az olasz delegáció már készen állt az utazásra, ám mint derült égből a villámcsapás Korodi Attila romániai környezetvédelmi miniszter cáfolata megállította. A római hírek szerint azonban csütörtökön mindenképpen megejtik a mindent tisztázó bukaresti találkozót. Az egyelőre Itáliából sem világos, miért pont Romániára esett a választás: a szemétnek a Földközi- és a Fekete-tengeren hajóval való szállítása tonnánként 150 euróba kerül, a tartományon belüli költség 50 euró lenne, ha Olaszország más részére viszik, 60–80 euró. Olaszországban most azt kérdezik: lehet, hogy a román üzlet mögött is a camorra áll?

Sárközy Júlia, Róma

Keret: Korodi Attila: elég nekünk a mi hulladékunk

Korodi Attila, Románia környezetvédelmi minisztere kizártnak tartja, hogy bármilyen léptékű üzleti ajánlat megváltoztatná a román kormány álláspontját a külföldi hulladékok befogadásáról. „Az EU-csatlakozás keretében Románia olyan környezetvédelmi státust kapott, amelyre hivatkozva 2015-ig bármilyen hasonló ajánlatot elutasíthat – mondta a tárcavezető a Krónikának. – Saját háztartási hulladékunk EU-konform kezelésére sem vagyunk még felkészülve, nem hogy külföldről árasszanak el bennünket szeméttel.” A miniszter telefonon már ismertette álláspontját az olasz nagykövettel, csütörtökön reggel az olasz külképviseleten tárgyalnak a minisztérium képviselői a nápolyi küldöttekkel, délután pedig maga Korodi ismerteti azokat a szempontokat, amelyek alapján Románia elutasítja az olasz szemétimportot. „Úgy tűnik, tudomásul vették az álláspontunkat, csak az indoklásunkra kíváncsiak” – jelentette ki a tárcavezető.

Csinta Samu