Fotó: Rompres
2007. december 10., 00:002007. december 10., 00:00
A lisszaboni tanácskozást hét évvel az elsõ kairói Európa–Afrika csúcs után rendezték, a harmadikra három év múlva újra Afrikában kerül sor: Líbia már felajánlotta megrendezését, a helyszínrõl azonban az Afrikai Uniónak kell döntenie. Nem sikerült viszont megegyezni egy új kereskedelmi megállapodásról, amely tovább fokozta a tanácskozáson – Zimbabwe és Dárfúr miatt már szombaton – kiélezõdött feszültséget. Fõként a diktatórikus kormányzással és hazája gazdasági romba döntésével vádolt Robert Mugabe zimbabwei elnök jelenléte okozott súrlódásokat. Gordon Brown brit miniszterelnök emiatt bojkottálta is a találkozót, Angela Merkel német kancellár pedig egyértelmûsítette: az EU egységes Mugabe elítélésében. A tiltakozások sorában az anglikán egyház elsõ fekete bõrû érseke Londonban miszlikbe vágta papi gallérját egy brit televízió kamerája elõtt, tiltakozásul a Mugabe-rezsim által gyakorolt elnyomás ellen. York érseke, az ugandai származású John Sentamu a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, az afrikai vezetõ lerombolta a zimbabwei emberek méltóságát, elnyomatásba taszítva õket, s hogy mindaddig nem fogja viselni papi gallérját, amíg Mugabe nem távozik a hatalomból. Nem sikerült felszámolni Lisszabonban azokat az akadályokat sem, amelyek továbbra is hátráltatják a nyugat-szudáni Dárfúr tartomány békéjének megteremtését. Omar el-Besir szudáni elnök változatlanul nem járul hozzá, hogy Afrikán kívüli országok is részt vegyenek az ENSZ 26 ezer fõsre tervezett dárfúri békefenntartó erejében, de az európai uniós országok is adósak még azzal, hogy biztosítsák az ENSZ-mûvelethez szükséges katonai eszközöket. A konferencián résztvevõ Traian Bãsescu román államelnök bejelentette: Románia jövõre 120, összesen egymillió dollár értékû egyetemi ösztöndíjas helyet ajánl fel továbbtanulni vágyó afrikai fiatalok számára. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok