Fotó: Rompres
2007. december 10., 00:002007. december 10., 00:00
A lisszaboni tanácskozást hét évvel az elsõ kairói Európa–Afrika csúcs után rendezték, a harmadikra három év múlva újra Afrikában kerül sor: Líbia már felajánlotta megrendezését, a helyszínrõl azonban az Afrikai Uniónak kell döntenie. Nem sikerült viszont megegyezni egy új kereskedelmi megállapodásról, amely tovább fokozta a tanácskozáson – Zimbabwe és Dárfúr miatt már szombaton – kiélezõdött feszültséget. Fõként a diktatórikus kormányzással és hazája gazdasági romba döntésével vádolt Robert Mugabe zimbabwei elnök jelenléte okozott súrlódásokat. Gordon Brown brit miniszterelnök emiatt bojkottálta is a találkozót, Angela Merkel német kancellár pedig egyértelmûsítette: az EU egységes Mugabe elítélésében. A tiltakozások sorában az anglikán egyház elsõ fekete bõrû érseke Londonban miszlikbe vágta papi gallérját egy brit televízió kamerája elõtt, tiltakozásul a Mugabe-rezsim által gyakorolt elnyomás ellen. York érseke, az ugandai származású John Sentamu a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, az afrikai vezetõ lerombolta a zimbabwei emberek méltóságát, elnyomatásba taszítva õket, s hogy mindaddig nem fogja viselni papi gallérját, amíg Mugabe nem távozik a hatalomból. Nem sikerült felszámolni Lisszabonban azokat az akadályokat sem, amelyek továbbra is hátráltatják a nyugat-szudáni Dárfúr tartomány békéjének megteremtését. Omar el-Besir szudáni elnök változatlanul nem járul hozzá, hogy Afrikán kívüli országok is részt vegyenek az ENSZ 26 ezer fõsre tervezett dárfúri békefenntartó erejében, de az európai uniós országok is adósak még azzal, hogy biztosítsák az ENSZ-mûvelethez szükséges katonai eszközöket. A konferencián résztvevõ Traian Bãsescu román államelnök bejelentette: Románia jövõre 120, összesen egymillió dollár értékû egyetemi ösztöndíjas helyet ajánl fel továbbtanulni vágyó afrikai fiatalok számára. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Látogatottsági adatok