Moszkvát és Kijevet is dróntámadás érte, az ukrán elnöki tanácsadó demilitarizált övezetet hozna létre Oroszországban

Szobjanyin az írta, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen vannak, komolyabb sérülés nem történt.

A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Utóbbi helyen három lépcsőházból evakuálják a lakókat.

Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból. Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója közölte, hogy a légvédelem több drónt lelőtt a régióban.

Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere Telegram-oldalán közölte, a „masszív” támadásnak egy halottja és legalább három sérültje van.

A kijevi polgári és katonai közigazgatás közlése szerint az áldozatok akkor, amikor egy lelőtt drón darabjai egy épületre zuhantak az ukrán főváros Holosziivszkij kerületében.

A légvédelmi szirénák Kijev mellett a Cserkaszi, Kirovohradi, Mikolajivi és Herszoni régióban is megszólaltak.

Eközben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren azt vetette fel, hogy

Mint írta, erre az övezetre azért lesz szükség, hogy megóvják az ukrán régiókat a tüzérségi csapásoktól.

„A háborút követő rendezés kulcselemének kell lennie, hogy a jövőben elejét vehessük az ismételt agressziónak” – fogalmazott Podoljak. Hozzátette, hogy a frontvonalon elhelyezkedő ukrán régiók lakossága biztonságának szavatolása érdekében „szükség lesz egy 100-120 kilométer széles demilitarizált övezet létesítésére Belgorod, Brjanszk, Kurszk és Rosztov orosz köztársaságok területén”.

Az ukrán elnöki tanácsadó ezen felül azt fejtegette, hogy az általa felvázolt demilitarizált övezetet kezdetben egy nemzetközi kontingenssel ellenőrizhetnék.

A nap folyamán az ukrán parlament megszavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a hazai dróngyártókat mentesítik a vám- és általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek alól. Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselő szerint a törvény célja a kijevi vezetés hadi erőfeszítéseinek szempontjából kulcsfontosságúnak tartott ágazat támogatása. A jogszabályt még Volodimir Zelenszkij elnöknek is alá kell írnia.

A pilóta nélküli harceszközökre Ukrajna költséghatékony megoldásként tekint, hogy némileg ellensúlyozni tudja az orosz fegyveres fölényt.

A 450 tagú ukrán parlament 328 szavazattal a nap folyamán jóváhagyta azt az Iránnal szembeni szankciós törvényjavaslatot, amelyet Zelenszkij nyújtott be még vasárnap. Az 50 évre szóló törvényjavaslat értelmében egyebek között betiltanák a katonai felszerelések és az úgynevezett kettős, vagyis katonai és polgári célú felhasználásra egyaránt alkalmas termékek kereskedelmét és tranzitját, megtiltanák Iránnak az ukrán légtér használatát, felfüggesztenék Kijev gazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését Irán felé és gátat szabnának a technológia- és tőkeexportnak is Iránba.

Mindeközben

A szenátus republikánus tagja ellen azután adtak ki körözést az orosz hatóságok hétfőn, hogy az ukrán elnöki hivatal videót jelentetett meg a politikus kijevi látogatásáról. A szerkesztett videóban olyan kijelentések szerepelnek az amerikai politikustól, amelyek oroszok haláláról szólnak Ukrajnában, valamint amelyben az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott katonai támogatást a „legjobb pénzkiadásnak” nevezi.

Lindsey Graham hétfői közleményében

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai politikusról készült videóra azzal reagált, hogy „nehéz elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára, minthogy ilyen szenátorai vannak”.

A kongresszus felsőházának tagja múlt héten Ukrajnában tett látogatása során tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Lindsey Grahamnek a háború kitörése óta ez volt az Ukrajnában tett harmadik hivatalos látogatása.