Moldova: magyar közeledés, román távolodás

Több magyarországi vállalat is megjelenhet a közeljövőben Moldovában. A Richter gyógyszercég jelenleg is tíz százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a moldovai piacon.

Prut menti „testvérválság”

Mindeközben a román–moldovai államközi kapcsolatok válságba kerültek. Ludovic Orban román ügyvivő kormányfő nemrég Brüsszelben arról beszélt, hogy a Maia Sandu vezette moldovai kabinet megbuktatása visszafejlődést jelent, ezért az uniónak „maximális elővigyázatossággal” kell figyelemmel kísérnie a chişinăui fejleményeket.

A Sandu-kormány ellen tavaly novemberben kezdeményeztek bizalmatlansági indítványt a koalíciós partner szocialisták. A Most (ACUM) elnevezésű pártszövetség, valamint a nagykoalícióban szintén részt vevő Szocialista Párt közötti viszony a főügyész kinevezésének joga körüli vita miatt romlott meg. A kormánybuktatást követően Ion Chicu, a szocialisták jelöltje kapott megbízást és parlamenti támogatást az új kormány vezetéséhez. Az elemzők az új miniszterelnököt – Igor Dodon államfőhöz hasonlóan – oroszbarátnak tartják. Ugyanakkor

Dodon pedig nemrég kijelentette: Moldova kész széles körű autonómiát és garanciákat biztosítani a Moszkva-barát, szakadár Dnyeszter-menti Köztársaságnak. „Készek vagyunk biztosítani a szükséges garanciákat, felhatalmazásokat és a széles körű autonómiát is. Helyettünk senki sem fogja tudni megoldani ezt a problémát – sem Oroszország, sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok. Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, el kell ismernünk, hogy a jövőnk közös, s megoldást kell találnunk. Meg kell érteni, hogy a Dnyeszter-mellék függetlenségét senki sem ismeri el, s nincs jövője Moldován kívül” – szögezte le Dodon.

Hiányoznak a valós reformok

Az európai uniós csatlakozást támogatók száma egyébként kevéssel emelkedett a Moldovai Köztársaságban.

De az Oroszország irányította vámunió sem népszerűtlen az egykori szovjet tagköztársaság lakóinak körében: a moldovaiak 45 százaléka inkább kelet felé kacsingat. Moldovának szabadkereskedelmi megállapodása van az EU-val, de egyben megfigyelő tag az Eurázsiai Gazdasági Unióban is.

Andrei Popov moldovai politikai elemző, újságíró és diplomata az Azonnali magyarországi hírportálnak azt mondta, attól sem változna sok minden az országban, ha jelenleg a moldovaiak száz százaléka mondaná is, hogy az Európai Unióhoz szeretne csatlakozni. „Inkább politikai akaratot kéne teremteni a valós reformokhoz, amelyek képesek átalakítani a társadalmat, csak mindezek után merülhet fel, hogy EU-tagjelöltté váljunk. Ehhez viszont félre kell tennünk a keletről és a nyugatról szóló geopolitikai csatározást, új törésvonalakat kell létrehozni helyettük, például a korrupt és a tiszta politikusok között! Moldovában még az euroszkeptikusok között is sokan vannak, akik hozzá akarnak járulni az ország megtisztításához és egy európai országhoz” – fogalmazott a szakértő.

A közvélemény-kutatás szerint egyébként 32 százalékon áll Moldova és Románia egyesülésének támogatottsága.