Migráció: Brüsszel közös megoldást sürget

A migráció volt a központi téma csütörtökön Brüsszelben, ahol Orbán Viktor az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Európai Bizottság vezetőivel tárgyalt az egyre akutabb kérdésről. A miniszterelnök leszögezte: ez nem egy európai probléma, hanem német, a migránsok közül ugyanis senki sem akar Magyarországon maradni, mindenki tovább akar menni. „A magyarországi migránsválság kezelése nem stratégia, hanem szabályozás kérdése” – szögezte le Orbán.

Martin Schulzzal, az Európai Parlament (EP) elnökével folytatott megbeszélésén a magyar kormányfő elmondta, a magyarok és az európaiak tele vannak félelemmel, mert az európai vezetők – köztük a miniszterelnökök – nem képesek a helyzet kontrollálására. Leszögezte, a schengeni kódex, a dublini szerződés, valamint a Frontex-szabályok világosan kimondják, hogy a határok ellenőrzése és őrizete a schengeni határországok felelőssége és kötelessége, és Magyarország ilyen ország.

Orbán Viktor közölte, Magyarország mindent megtett, ami tőle tellett, hogy betartsa ezeket a szabályokat. „Teljesen világos szabályozások vannak európai szinten. A német kancellár és az osztrák kancellár elmondta: senki nem hagyhatja el Magyarországot úgy, hogy nem regisztráltuk. Mindenkit regisztrálnunk kell” – szögezte le. Hozzátette: a magyar parlament szigorítani készül a szabályokat, fizikai határt építettek ki, az új szabályozás pedig szeptember közepétől lép életbe. „Az nem járja, hogy átjövünk a zöldhatáron, kimegyünk a pályaudvarra, Németországot és Merkel kancellár nevét kiabáljuk, és megpróbálunk regisztráció nélkül átverekedni a rendőrökön, hogy engedjék ki őket az országból. Ez teljesen ellentétes az uniós szabályokkal” – tette hozzá.

Martin Schulz közös európai megoldást és a menekültek tagállamok közötti elosztására szolgáló kvótarendszert szorgalmazott. Az EP elnöke szerint szakadás fenyeget Európában, ha fontos menekültügyi kérdésekben nem tudnak megállapodni a tagállamok. Az EP elnöke úgy vélekedett, ha az EU-ban bevezetnének a tagállamok lakosságán, gazdasági teljesítőképességén és az adott tagállamban eddig befogadott menekültek számán alapuló elosztási kulcsot a menekültek elosztására, akkor Magyarország valószínűleg jobb helyzetben lenne, mint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket jelenleg alkalmaz.

Schulz szerint három dolgot kell tisztázniuk a menekültválság kezelése érdekében a tagállamoknak: egy közös alapot kell találniuk arra, hogy mi a jogszerű bevándorlás Európába, kibővített eszközökre van szükség azok védelmére, akik Szíriából jönnek és „ideiglenes védelemre” van szükségük, és biztosítani a politikai menedékjogot azoknak, akiket az megillet.

Orbán Viktort fogadva Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, a közel-keletről érkező menekültek növekvő számának ismeretében Európának többet kell tennie a migránsválság kezelése érdekében. A brüsszeli vezető szerint felszólította a tagországokat legalább százezer menekült „igazságos elosztására”; szerinte a befogadó állomásoknak – ahol a menekültkérelmeket elbírálják – közelebb kell települniük a konfliktus sújtotta területekhez, a veszélyzónákkal határos országoknak pedig – például Törökországnak, Jordániának és Libanonnak – biztosítaniuk kell a veszély elleni védelmet.

Eközben Lázár János Németországot hibáztatta. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Keleti pályaudvarnál kialakult helyzet okaként csütörtökön azt jelölte meg, hogy Berlin több mint egy hete befogadást, korlátlan belépést és maradást ígért a szíriai menekülteknek, „meghívta őket a terített asztalhoz”. Szerinte a német kormány kommunikációs hibák tömegét követte el, s ez az oka annak is, hogy vasárnap óta a bevándorlók egyre türelmetlenebbek és agresszívabbak, megtagadják az együttműködést a magyar hatóságokkal. Lázár arra kérte a budapesti német nagykövetség diplomatáit, hogy menjenek el a Keleti pályaudvarhoz és tájékoztassák az ott lévő illegális bevándorlókat Németország álláspontjáról. Szavaira a német diplomáciai képviselet nem kívánt reagálni.

Ezzel egy időben a MÁV a vasúti közlekedés, az utasok és a személyzet biztonsága érdekében felfüggesztette a Budapestről induló közvetlen nyugat-európai járatokat (emiatt a Bukarestből Bécsbe közlekedő nemzetközi járat csak Budapestig közlekedik), a rendőrség pedig beengedte a Keletibe a pályaudvarról korábban kiszorított migránsokat. Mivel úgy hitték, hogy eljutnak Nyugat-Európába, a bevándorlók tömegesen felszálltak a veszteglő szerelvényekre, amelyek közül kettő Bicskén megállt, a migránsokat pedig a helyi befogadóállomásra szállították.

Közben Bécs rendőrkapitánya bejelentette, ellenőrzés és regisztráció nélkül továbbengedik az osztrák fővárosba érkező menekülteket. Csehországban fokozatosan szabadon engedik azokat a szír állampolgárságú migránsokat, akik jelenleg még táborokban vannak, és korábban menedékjogot kértek Magyarországon. A lengyel határőrség főparancsnoka rendkívüli lépésekre utasította alkalmazottjait a magyarországi helyzet miatt, növelve Lengyelország déli határán a határőrök számát.

Francois Hollande francia államfő csütörtök délután tárcaközi munkaértekezletre hívta össze az illetékes minisztereket a menekültválság európai és hazai vonzatainak megvizsgálására az Égei-tengbe veszett szír migránsok halálát követően. A teljes francia politikai elitet megrázta annak a hároméves szír menekült gyereknek a holttestéről készült felvétel, akit a törökországi Bodrum-félszigetnél vetettek partra a hullámok szerdán. „Aylan Kurdinak hívták. Azonnal cselekedni kell. Sürgős európai mobilizációt” – írta a Twitteren Manuel Valls francia miniszterelnök, aki a fotót is közzétette.