
Fotó: Krónika
2007. december 12., 00:002007. december 12., 00:00
Mintegy tíz perc eltéréssel robbant fel a második robbanószerkezet a szomszédos Hydra negyedben, ahol az energiaügyi és a pénzügyminisztérium új székháza, számos hivatal, diplomáciai rezidencia található, és sok külföldi él. Ezt a robbantást az ENSZ Menekültügyi Fõbiztosságának helyi képviselete elõtt hajtották végre. A világszervezet egyik helyi szóvivõje a merényletek után közölte: a ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) Algériában dolgozó munkatársai közül tizenkettõnek nyoma veszett. Korábban ENSZ-források még arról tettek említést, hogy tíz alkalmazottjuk is az áldozatok között van, de késõbb már úgy fogalmaztak: egyelõre nem tudni az eltûntek sorsáról. Bár a merényletekért egyelõre senki sem vállalta a felelõsséget, szakértõk szerint azok elkövetési módja arra utal, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet észak-afrikai szárnya állhat a háttérben. Áprilisban, illetve a nyár folyamán ugyanis az al-Kaida hasonló merényleteket követett el Algírban, illetve a fõváros környékén. A szomszédos Marokkó uralkodója, VI. Mohamed király a merényleteket élesen elítélve Abdel-Azíz Buteflika algériai elnöknek megerõsítette, hogy Rabat kész együttmûködni Algírral a terrorizmus elleni harcban. Az Európai Unió ugyancsak elítélte a robbantásokat, és felajánlotta: segít az észak-afrikai országnak abban, hogy Algériában létrejöjjön a megbékélés. Az EU nevében Benita Ferrero-Waldner külügyekért felelõs fõbiztos és a soros portugál elnöksége fejezte ki mély felháborodását, hangsúlyozva, hogy ehhez hasonló terrorista cselekményeket semmivel sem lehet igazolni. Washington Gordon Johndroe fehér házi szóvivõ útján ítélte el a robbantásokat, és leszögezte: az amerikai vezetés Algéria mellett van az „esztelen erõszak\" láttán. Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár is kemény szavakkal ítélte el a támadásokat. A robbantások nyomán mind az algíri román, mind a magyar külképviselet közölte, hogy az áldozatok között sem román, sem magyar állampolgárok nem voltak. Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.