
Fotó: Krónika
2007. december 12., 00:002007. december 12., 00:00
Mintegy tíz perc eltéréssel robbant fel a második robbanószerkezet a szomszédos Hydra negyedben, ahol az energiaügyi és a pénzügyminisztérium új székháza, számos hivatal, diplomáciai rezidencia található, és sok külföldi él. Ezt a robbantást az ENSZ Menekültügyi Fõbiztosságának helyi képviselete elõtt hajtották végre. A világszervezet egyik helyi szóvivõje a merényletek után közölte: a ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) Algériában dolgozó munkatársai közül tizenkettõnek nyoma veszett. Korábban ENSZ-források még arról tettek említést, hogy tíz alkalmazottjuk is az áldozatok között van, de késõbb már úgy fogalmaztak: egyelõre nem tudni az eltûntek sorsáról. Bár a merényletekért egyelõre senki sem vállalta a felelõsséget, szakértõk szerint azok elkövetési módja arra utal, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet észak-afrikai szárnya állhat a háttérben. Áprilisban, illetve a nyár folyamán ugyanis az al-Kaida hasonló merényleteket követett el Algírban, illetve a fõváros környékén. A szomszédos Marokkó uralkodója, VI. Mohamed király a merényleteket élesen elítélve Abdel-Azíz Buteflika algériai elnöknek megerõsítette, hogy Rabat kész együttmûködni Algírral a terrorizmus elleni harcban. Az Európai Unió ugyancsak elítélte a robbantásokat, és felajánlotta: segít az észak-afrikai országnak abban, hogy Algériában létrejöjjön a megbékélés. Az EU nevében Benita Ferrero-Waldner külügyekért felelõs fõbiztos és a soros portugál elnöksége fejezte ki mély felháborodását, hangsúlyozva, hogy ehhez hasonló terrorista cselekményeket semmivel sem lehet igazolni. Washington Gordon Johndroe fehér házi szóvivõ útján ítélte el a robbantásokat, és leszögezte: az amerikai vezetés Algéria mellett van az „esztelen erõszak\" láttán. Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár is kemény szavakkal ítélte el a támadásokat. A robbantások nyomán mind az algíri román, mind a magyar külképviselet közölte, hogy az áldozatok között sem román, sem magyar állampolgárok nem voltak. Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.