Aki jogosult nemzetközi védelemre, annak meg kell kapnia, aki pedig nem, azt vissza fogjuk küldeni – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken.
2016. március 06., 14:372016. március 06., 14:37
2016. március 06., 14:492016. március 06., 14:49
A biztos arra vonatkozó „útitervet” mutatott be, hogyan lehet helyreállítani az akadálymentes utazást biztosító schengeni övezet rendes működését. Közölte, hogy a cél az egyoldalú intézkedések és minden belső határellenőrzés megszüntetése az év végéig. Jelenleg hét olyan ország van, amely a migrációs válságra hivatkozva ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezet belső határain.
A bizottsági terv humanitárius segélycsomagot tartalmaz azon tagállamok támogatására, amelyeket a legnagyobb mértékben érinti a menekültválság. Az ütemterv szerint meg kellene reformálni a dublini szabályokat is; meg kellene változtatni azt az előírást, amelynek értelmében a menekülteknek abba az országba kellene visszatérniük, vagy abban az országban kellene menedékjogot biztosítani számukra, ahol először léptek az unió területére. Az unió új határ- és parti őrségének a nyár folyamán ki kell épülnie és legkésőbb szeptemberben teljes körűen működnie kell – áll az „útitervben”.
Közben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek írt meghívólevelében pénteken azt írta: a nyugat-balkáni útvonal teljes lezárása, a Törökországgal folytatott együttműködés kiszélesítése és a migrációs válság enyhítését szolgáló humanitárius eszközök körének kibővítése a mai EU-török csúcsértekezlet legfőbb feladata.
Eközben erős és közösen kezelt európai menekültügyi és visszatoloncolási rendszert javasolt Angelino Alfano olasz belügyminiszter olasz sajtóértesülések szerint abban a levélben, amelyet német kollégájával, Thomas de Maiziere-rel az Európai Bizottságnak írt a migrációs válság megoldásáról. Alfano és de Maiziere a migránsok közös, európai szintű regisztrációját szorgalmazza egy európai menekültügyi hivatal felállításával, amely a már létező Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítését jelentheti munkatársakkal, irodákkal és főleg forrásokkal.
Hasonlóképpen az európai határellenőrzésért felelős Frontex ügynökség katonái a közös európai \"határőrség\" szerepét kapnák. A menekültek befogadása európai kritériumok szerint történne, vagyis minden tagállamnak hasonló feltételek szerint kellene különbséget tennie menekült és gazdasági bevándorló között. A menekültek elhelyezése független lenne a belépő országtól.
Keret
Orbán: készülünk a magyar–román határ védelmére
Fel kell készülni, hogy ha a magyar–román határszakaszon baj van, akkor 2-3 hét alatt a teljes magyar-román határt „fizikailag meg kell tudnunk védeni\" – jelentette ki pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő szerint az illegális bevándorlás kapcsán jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tétlennek maradni.
A miniszterelnök – akit „a nemzeti különutakat” bíráló Angela Merkel német kancellár szavairól kérdeztek – hangsúlyozta: Magyarország volt az első nemzetállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma Magyarország a legvédettebb állama az EU-nak, amely viszont tétlen. Szerinte egyébként a migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jövőt, a fejlődés lehetőségét veszélyezteti. Megjegyezte azt is, hogy a migránsokkal szembeni hazai védekezés teljes költségét Magyarország állja, az EU nem segít.
Bakondi György, a miniszterelnök főtanácsadója szombaton Budapesten azt mondta: Magyarország kész a kerítés építésére a magyar–román határon, amennyiben a migrációs helyzet szükségessé teszi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!