Meddig áll fenn a koalíció?

Daróczi Dávid hozzátette: a kormányfõ tudomásul vette döntésüket, és tartja magát a koalíciós szerzõdéshez, vagyis amíg az SZDSZ nem mondja fel ezt a megállapodást, addig várja, hogy a szabad demokraták jelöljenek utódokat ezekre a posztokra. A kormányszóvivõ kitért arra: a miniszterelnök felkérte a szabad demokrata tárcavezetõket, hogy kezdjék meg az átadás-átvételi folyamatot, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyeknek hosszú távú következményei vannak.
Tegnap egyébként eldõlt: a szabad demokrata miniszterek által vezetett minisztériumok átadás-átvétele még április vége elõtt, április 20-a körül megtörténik. Az MTI kérdésére – kapnak-e végkielégítést a távozó miniszterek – Budai Bernadett kormányszóvivõ elmondta: az az állami vezetõ, aki egy évnél kevesebbet töltött beosztásában, nem kaphat végkielégítést. Aki egy és három év közötti hivatali idõvel rendelkezik, felmentés esetén háromhavi, lemondás esetén másfél havi végkielégítésben részesül. Három évnél hosszabb hivatali idõ esetén felmondásnál hat-, lemondásnál háromhavi összeget kap az állami vezetõ – tette hozzá a kormányszóvivõ. Felhívta a figyelmet arra, hogy például Horváth Ágnes egészségügyi miniszter hivatali idejébe nemcsak a miniszterséggel töltött idõ számít bele, mert a politikus korábban államtitkár volt, és az a poszt is állami vezetõi beosztásnak számít.
Gyurcsány Ferenc szerint egyébként kisebbségi kormányzás esetén sem lesz a kabinetje „béna kacsa”: aktív, cselekvõ politikát folytatnak majd, sok jó kezdeményezéssel. Tartani fogják a kormányprogramot és a konvergenciaprogramot is – hangsúlyozta tegnap.
Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivõje közben egy interjúban úgy vélekedett, ötven százalék az esély arra, hogy pártja kilép a koalícióból. A Heti Válasz legújabb számában a politikus kifejtette, az SZDSZ 1996 és 1998 között nem tudott kilépni a Horn-kormányból, holott erre szükség lett volna. „Most a párt érdekében minden lehetõséget végig kell gondolnunk. Továbbra is ötven százalék esélyt látok a maradásra és ötvenet a koalíció elhagyására” – nyilatkozta a liberális környezetvédelmi miniszter. Fodor Gábor szerint végig kell nézni, milyen változásokat képes életbe léptetni ez a koalíció. „Ha vannak még ilyenek, van értelme a közös kormányzásnak” – fogalmazott. Mint mondta, az SZDSZ azért nem azonnal hívja vissza tisztviselõit a kormányból, hogy legyen idõ átgondolni a helyzetet. „Meg kell néznünk, mi a kormányzás értelme. Ha tudunk közös pontokat találni, folytatni kell. Ellenkezõ esetben nincs dolgunk egymással” – fogalmazott. Mint a lapban olvasható, a politikus véleménye szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök legnagyobb problémája hitelének elvesztése. „Ez azonban nemcsak a kormányfõ gondja, hanem az MSZP-é és a miénk is. Elõfordulhat olyan helyzet, amikor a hitelvesztés megállítására személyi kérdéseket is fel kell vetnünk” – fûzte hozzá. Fodor Gábor a lapnak arról is beszélt, hogy az SZDSZ-nek jó viszonyt kell kialakítania az ellenzékkel. Az „új SZDSZ” nem halogathatja tovább a kapcsolatok normalizálását. Céljuk – mint a cikkben olvasható –, hogy mind az MSZP-vel, mind az Fidesszel képesek legyenek együttmûködni, „ha úgy hozza a sors”.
Gráf József, az MSZP elnökségi tagja, agrárminiszter a koalíciós válság kapcsán leszögezte, a szocialistáknak meg lehet és meg is kell próbálniuk a kisebbségi kormányzást, de hosszú távon ez nem megoldás; az ország érdekében, konkrét ügyek mentén, az SZDSZ mellett az ellenzékkel is meg kell próbálnia az együttmûködést.
A témában megszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. Az Ország lelke és az egyház címû konferencián megjegyezte: Magyarországon adva van egy csõd közeli állapot, amelynek problémáit jelentõs parlamenti többséggel sem tudták megoldani. Nem tudja ugyanakkor, miért gondolják, hogy ha jelentõsen csökkentik ezt a parlamenti többséget, akkor képesek lesznek a problémák megoldására. „A megoldás nem a szûkülés, összehúzódzkodás, hanem éppen a növekedés, az összefogás, a teljes nemzeti egységre való törekvés” – mutatott rá Orbán Viktor. Nem fogunk kijutni a mai nehéz helyzetbõl, ha nem jön létre valóságos népi-nemzeti egység, ehhez azonban nem deklarációkra van szükség, hanem valódi egyezségekre – jegyezte meg.
Navracsics Tibor, az ellenzéki párt frakcióvezetõje szintén tegnap elmondta: a Fidesz szerint akár szeptemberig–októberig nem várható érdemi kormányzás a koalíciós pártok marakodása miatt, a Fidesz viszont programja alapján törvényjavaslatokkal készül a következõ idõszakra.

Hírösszefoglaló