
Fotó: Komka Péter/MTI
A téli szünet hosszabb lesz a magyarországi iskolákban, mint az elmúlt években megszokott volt: december 22-től január 8-ig fog tartani – ismertette a kormány döntését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
2022. szeptember 29., 14:032022. szeptember 29., 14:03
2022. szeptember 29., 14:442022. szeptember 29., 14:44
Idén december 21-én kell utoljára iskolába menni és 2022. január 9-e lesz a szünetet követő első iskolai nap – közölte a miniszter, hozzátéve,
Szentkirályai Alexandra kormányszóvivő hozzátette: az őszi szünet „rovására” hosszabbodik meg a téli szünet.
Gulyás Gergely azt is bejelentette: ugyanebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is el fognak rendelni. Ezekben a napokban kötelezően szabadságot kell kivenniük a kormányzati igazgatásban dolgozóknak, így jelentős spórolásra van mód a közigazgatás területén is – tette hozzá a miniszter. Beszámolt arról is: a kormányülésen az önkormányzatokkal is foglalkoztak, mert a távhőhöz szükséges gázárak is ugrásszerűen megnőttek. „Ez sokszor több mint tízszerese, de olyan is van, ahol húszszorosa az eddigi gázárnak, ami az önkormányzatoknak jelentős terhet okoz” – mondta Gulyás Gergely.
A miniszter kifejtette: Európa ma egyedülállóan nehéz helyzetben van, a legnagyobb problémát az okozza, hogy a háború és a háborús szankciók miatt ugrásszerűen megnőttek az energiaárak, és Európában a családok, valamint a cégek szankciós felárat kénytelenek fizetni, ez pedig sokszor négy-ötszörös energiaszámlákat jelent. Elmondta: Magyarország a legnagyobb támogatási programot biztosítja a lakosság számára, az átlagfogyasztás szintjéig sikerült fenntartani a korábbi árakat, átlagosan 181 ezer forintos támogatást adnak valamennyi háztartásnak.
Kiemelte: amikor a szankciókról vita folyt, „Brüsszel azzal erőltette rá” azokat a tagállamokra, hogy azt ígérte, a szankciók jobban fognak fájni annak, akit szankcionálnak – azaz Oroszországnak –, mint azoknak, akik a szankciókat elfogadják. A másik fontos ígéret az volt, hogy a szankciók a háború végét közelebb hozzák – emlékeztetett. Úgy értékelte, hogy ennek azonban éppen az ellenkezője igaz: „a szankciók lényegesen jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak”, sőt a rendkívül magas energiaárakon keresztül „mi pénzeljük Oroszországot”. „Oroszországnak olyan mértékű haszna van a szankciók által kiváltott magas energiaárakból, amelyhez hasonlóra soha az elmúlt 30 évben nem tett szert” – magyarázta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Megjegyezte: a szankciók a háború végét nem hozták közelebb, hanem láthatóan elhúzódó háborús konfliktusról van szó.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
szóljon hozzá!