Fotó: X/Emmanuel Macron
Nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, miután Párizsban egy konferencia házigazdája volt, amelyen európai vezetők vitatták meg a kilátásokat.
2024. február 27., 10:142024. február 27., 10:14
Ma este „nem született megállapodás arról, hogy hivatalosan csapatokat küldjünk a terepre, de nem zárhatunk ki semmit” – mondta újságíróknak.
Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.
Az Ukrajnának szánt segélykonferencián az Európai Unió 27 tagországának képviselői vettek részt, köztük 21 állam- és kormányfő – mondta.
– mondta Macron.
„És ezt eltökélten mondom, de egyúttal azzal a kollektív alázattal is, amelyre az elmúlt két év fényében szükségünk van” – tette hozzá.
Alázatosnak kell lennünk, és fel kell ismernünk, hogy (mindig) hat-nyolc hónapot késtünk” – mondta Macron.
Az uniós vezetők és a kormányok képviselői „úgy döntöttek, hogy a lőszerekkel kapcsolatos erőfeszítéseket fokozzuk, és nagyon gyorsan kézzelfogható eredményeket érjünk el a már létező nyolc koalícióban” – mondta.
Ugyanakkor Fehér Ház egyik tisztségviselője a Reutersnek elmondta, hogy
Egyébként hétfőn Párizsban előrelépés történt egy cseh kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek célja, hogy több százezer lövedéket vásároljanak harmadik országoktól, amit Franciaország óvatosan fogadott, mivel saját európai iparának fejlesztését akarja előtérbe helyezni.
A lőszerellátás kritikus kérdéssé vált Kijev számára. Az Európai Unió azonban nem teljesíti azt a célt, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedéket küldjön Ukrajnának.
Petr Fiala cseh miniszterelnök elmondta, hogy 15 ország beleegyezett abba, hogy aláírja kezdeményezését. Macron azt mondta, hogy Párizs is ezt fogja tenni, és hogy
A védelmi miniszterek megbízást kaptak, hogy a következő 10 napban terjesszenek elő egy tervet – mondta Antonio Costa portugál miniszterelnök.
Rutte elmondta, hogy Hollandia 100 millió euróval járulna hozzá a külföldi lőszerbeszerzéshez. Kifejtette, hogy a lőszereket szállító országok nem kívánták, hogy megnevezzék őket.
Zelenszkij szerint Trump nem Putyin-párti, és tovább kell hacolni a Krím visszafoglalásáért
Elképzelhetetlennek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, helyi idő szerint hétfő este adásba kerülő interjújában, hogy Donald Trump volt amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán állna.
„Nem értem, hogy állhatna az oldalára, ez elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott Zelenszkij az interjúban, amelyből előzetes részleteket tett közzé a csatorna. „Nem hiszem, hogy Donald Trump ismeri Putyint. Tudom, hogy találkoztak (…), de sosem harcolt vele” – tette hozzá.
„Azt hiszem, nem érti, Putyin sosem hagyja abba” – fogalmazott. Az interjú során Zelenszkij figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Washington felhagy Ukrajna támogatásával, „emberek millióit fogják megölni”.
Egyébként Volodimir Zelenszkij hétfőn, a Fekete-tengeri félsziget orosz megszállásának tizedik évfordulóján kijelentette: Ukrajnának és nemzetközi partnereinek folytatniuk kell a harcot a Krím visszafoglalásáért.
„A mostani, Ukrajna elleni kegyetlen háborút az után robbantotta ki az orosz revansizmus, amikor látták, hogy a világ szemet hunyhat az ilyen bűnök felett” – jelentette ki videoüzenetében az ukrán elnök.
Oroszország március 18-án ünnepli az annektálás évfordulóját, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a Krím csatlakozására vonatkozó szerződéstervezetet.
Üzenetében Zelenszkij felszólította Ukrajna partnereit, „küzdjenek a nemzetközi jog maradéktalan helyreállításáért.”
„Véget tudunk vetni ennek a háborúnak az ukrán feltételek szerint. Vissza tudjuk fordítani a földünket és a népünket a megszállásból” – mondta. Felelősségre tudjunk vonni Oroszországot azért, amit tett, de ehhez harcolnunk kell” – mondta buzdító üzenetében Ukrajna elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!