
Fotó: X/Emmanuel Macron
Nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, miután Párizsban egy konferencia házigazdája volt, amelyen európai vezetők vitatták meg a kilátásokat.
2024. február 27., 10:142024. február 27., 10:14
Ma este „nem született megállapodás arról, hogy hivatalosan csapatokat küldjünk a terepre, de nem zárhatunk ki semmit” – mondta újságíróknak.
Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.
Az Ukrajnának szánt segélykonferencián az Európai Unió 27 tagországának képviselői vettek részt, köztük 21 állam- és kormányfő – mondta.
– mondta Macron.
„És ezt eltökélten mondom, de egyúttal azzal a kollektív alázattal is, amelyre az elmúlt két év fényében szükségünk van” – tette hozzá.
Alázatosnak kell lennünk, és fel kell ismernünk, hogy (mindig) hat-nyolc hónapot késtünk” – mondta Macron.
Az uniós vezetők és a kormányok képviselői „úgy döntöttek, hogy a lőszerekkel kapcsolatos erőfeszítéseket fokozzuk, és nagyon gyorsan kézzelfogható eredményeket érjünk el a már létező nyolc koalícióban” – mondta.
Ugyanakkor Fehér Ház egyik tisztségviselője a Reutersnek elmondta, hogy
Egyébként hétfőn Párizsban előrelépés történt egy cseh kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek célja, hogy több százezer lövedéket vásároljanak harmadik országoktól, amit Franciaország óvatosan fogadott, mivel saját európai iparának fejlesztését akarja előtérbe helyezni.
A lőszerellátás kritikus kérdéssé vált Kijev számára. Az Európai Unió azonban nem teljesíti azt a célt, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedéket küldjön Ukrajnának.
Petr Fiala cseh miniszterelnök elmondta, hogy 15 ország beleegyezett abba, hogy aláírja kezdeményezését. Macron azt mondta, hogy Párizs is ezt fogja tenni, és hogy
A védelmi miniszterek megbízást kaptak, hogy a következő 10 napban terjesszenek elő egy tervet – mondta Antonio Costa portugál miniszterelnök.
Rutte elmondta, hogy Hollandia 100 millió euróval járulna hozzá a külföldi lőszerbeszerzéshez. Kifejtette, hogy a lőszereket szállító országok nem kívánták, hogy megnevezzék őket.
Zelenszkij szerint Trump nem Putyin-párti, és tovább kell hacolni a Krím visszafoglalásáért
Elképzelhetetlennek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, helyi idő szerint hétfő este adásba kerülő interjújában, hogy Donald Trump volt amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán állna.
„Nem értem, hogy állhatna az oldalára, ez elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott Zelenszkij az interjúban, amelyből előzetes részleteket tett közzé a csatorna. „Nem hiszem, hogy Donald Trump ismeri Putyint. Tudom, hogy találkoztak (…), de sosem harcolt vele” – tette hozzá.
„Azt hiszem, nem érti, Putyin sosem hagyja abba” – fogalmazott. Az interjú során Zelenszkij figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Washington felhagy Ukrajna támogatásával, „emberek millióit fogják megölni”.
Egyébként Volodimir Zelenszkij hétfőn, a Fekete-tengeri félsziget orosz megszállásának tizedik évfordulóján kijelentette: Ukrajnának és nemzetközi partnereinek folytatniuk kell a harcot a Krím visszafoglalásáért.
„A mostani, Ukrajna elleni kegyetlen háborút az után robbantotta ki az orosz revansizmus, amikor látták, hogy a világ szemet hunyhat az ilyen bűnök felett” – jelentette ki videoüzenetében az ukrán elnök.
Oroszország március 18-án ünnepli az annektálás évfordulóját, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a Krím csatlakozására vonatkozó szerződéstervezetet.
Üzenetében Zelenszkij felszólította Ukrajna partnereit, „küzdjenek a nemzetközi jog maradéktalan helyreállításáért.”
„Véget tudunk vetni ennek a háborúnak az ukrán feltételek szerint. Vissza tudjuk fordítani a földünket és a népünket a megszállásból” – mondta. Felelősségre tudjunk vonni Oroszországot azért, amit tett, de ehhez harcolnunk kell” – mondta buzdító üzenetében Ukrajna elnöke.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
szóljon hozzá!