Fotó: X/Emmanuel Macron
Nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, miután Párizsban egy konferencia házigazdája volt, amelyen európai vezetők vitatták meg a kilátásokat.
2024. február 27., 10:142024. február 27., 10:14
Ma este „nem született megállapodás arról, hogy hivatalosan csapatokat küldjünk a terepre, de nem zárhatunk ki semmit” – mondta újságíróknak.
Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.
Az Ukrajnának szánt segélykonferencián az Európai Unió 27 tagországának képviselői vettek részt, köztük 21 állam- és kormányfő – mondta.
– mondta Macron.
„És ezt eltökélten mondom, de egyúttal azzal a kollektív alázattal is, amelyre az elmúlt két év fényében szükségünk van” – tette hozzá.
Alázatosnak kell lennünk, és fel kell ismernünk, hogy (mindig) hat-nyolc hónapot késtünk” – mondta Macron.
Az uniós vezetők és a kormányok képviselői „úgy döntöttek, hogy a lőszerekkel kapcsolatos erőfeszítéseket fokozzuk, és nagyon gyorsan kézzelfogható eredményeket érjünk el a már létező nyolc koalícióban” – mondta.
Ugyanakkor Fehér Ház egyik tisztségviselője a Reutersnek elmondta, hogy
Egyébként hétfőn Párizsban előrelépés történt egy cseh kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek célja, hogy több százezer lövedéket vásároljanak harmadik országoktól, amit Franciaország óvatosan fogadott, mivel saját európai iparának fejlesztését akarja előtérbe helyezni.
A lőszerellátás kritikus kérdéssé vált Kijev számára. Az Európai Unió azonban nem teljesíti azt a célt, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedéket küldjön Ukrajnának.
Petr Fiala cseh miniszterelnök elmondta, hogy 15 ország beleegyezett abba, hogy aláírja kezdeményezését. Macron azt mondta, hogy Párizs is ezt fogja tenni, és hogy
A védelmi miniszterek megbízást kaptak, hogy a következő 10 napban terjesszenek elő egy tervet – mondta Antonio Costa portugál miniszterelnök.
Rutte elmondta, hogy Hollandia 100 millió euróval járulna hozzá a külföldi lőszerbeszerzéshez. Kifejtette, hogy a lőszereket szállító országok nem kívánták, hogy megnevezzék őket.
Zelenszkij szerint Trump nem Putyin-párti, és tovább kell hacolni a Krím visszafoglalásáért
Elképzelhetetlennek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, helyi idő szerint hétfő este adásba kerülő interjújában, hogy Donald Trump volt amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán állna.
„Nem értem, hogy állhatna az oldalára, ez elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott Zelenszkij az interjúban, amelyből előzetes részleteket tett közzé a csatorna. „Nem hiszem, hogy Donald Trump ismeri Putyint. Tudom, hogy találkoztak (…), de sosem harcolt vele” – tette hozzá.
„Azt hiszem, nem érti, Putyin sosem hagyja abba” – fogalmazott. Az interjú során Zelenszkij figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Washington felhagy Ukrajna támogatásával, „emberek millióit fogják megölni”.
Egyébként Volodimir Zelenszkij hétfőn, a Fekete-tengeri félsziget orosz megszállásának tizedik évfordulóján kijelentette: Ukrajnának és nemzetközi partnereinek folytatniuk kell a harcot a Krím visszafoglalásáért.
„A mostani, Ukrajna elleni kegyetlen háborút az után robbantotta ki az orosz revansizmus, amikor látták, hogy a világ szemet hunyhat az ilyen bűnök felett” – jelentette ki videoüzenetében az ukrán elnök.
Oroszország március 18-án ünnepli az annektálás évfordulóját, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a Krím csatlakozására vonatkozó szerződéstervezetet.
Üzenetében Zelenszkij felszólította Ukrajna partnereit, „küzdjenek a nemzetközi jog maradéktalan helyreállításáért.”
„Véget tudunk vetni ennek a háborúnak az ukrán feltételek szerint. Vissza tudjuk fordítani a földünket és a népünket a megszállásból” – mondta. Felelősségre tudjunk vonni Oroszországot azért, amit tett, de ehhez harcolnunk kell” – mondta buzdító üzenetében Ukrajna elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!