Macron és Le Pen közül választ államfőt Franciaország

az MTI beszámolója szerint feministák tüntettek Marine Le Pen ellen, a Nemzeti Front főhadiszállásán. Szakértők szerint Európa mellett és Európa ellen is szavaznak a franciák. Emmanuel Macron ugyanis radikálisan Európa-párti. Támogatja a többsebességes Európát. Közös uniós hadsereget akar. És legalizálná a könnyűdrogokat. Marine Le Pen pedig Európa-ellenes. Nemzeti valutát akar. Szigorítaná a bevándorlást. És kilépne az Európai Unióból.

A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik – számolt be a Híradó.hu. A leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadója, majd gazdasági minisztere 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.

A közvélemény-kutatások szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban eléggé alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami kevesebb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.

Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy

ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás „a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt”.

Az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik.

A franciák 1958 óta tizedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették, s most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba.

amely a 2015. november 13-i – 130 áldozatot követelő – párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.

A hatóságok egész nap nagy erőkkel biztosítják a két jelölt kampánystábjának székhelyeit és azokat a helyszíneket is, ahol győzelem esetén a két tábor spontán ünneplése várható, miután az első forduló estéjén anarchista tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Párizs belvárosában a République és a Bastille terek közelében.