
Archív felvétel
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.
2024. május 02., 20:312024. május 02., 20:31
2024. május 02., 20:342024. május 02., 20:34
Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”
„Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem - mondta a francia államfő.
Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette: Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”.
Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.
Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.
Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.
Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.

A francia hatóságok már 2023 júniusa óta „a legnagyobb titoktartás mellett” vizsgálják, hogy küldjenek-e katonákat Ukrajnába – jelentette csütörtökön a Le Monde.
Az amerikai haderő légicsapások újabb hullámát hajtotta végre iráni célpontok ellen – közölte a Központi Parancsnokság (CENTCOM) csütörtökön.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
szóljon hozzá!