Fotó: Agerpres
2008. november 04., 00:002008. november 04., 00:00
Az utolsó métereken nyilvánosságra került közvélemény-kutatási adatok egyértelműen Obama győzelmét jósolják: a Global Insight felmérése szerint hatszázalékos diadalt arat. A becslések szerint az európaiak többsége is a demokrata szenátort látná szívesen a republikánus George W. Bush utódjaként.
A kampány során a legfontosabb téma a gazdasági válság kérdése volt. Mindkét jelölt támogatja a kongresszus 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagját. Obama a gazdaság szorosabb kormányzati szabályozását szorgalmazza, McCain inkább a piaci megoldások híve. Obama növekedést serkentő terve 60 milliárd dollár kezdő összegű, és idővel 175 milliárd dollárba kerülne. McCain ösztönző csomagja 60 milliárd dolláros. A kampány korábbi szakaszában fontos téma volt a külpolitika. McCain szerint veszélyes és felelőtlenség Amerika ellenségeivel tárgyalni, de a Bush-kormány egyoldalú politikájától visszalépne, mint mondta, nyitott az „alacsonyabb szintű” diplomáciára. Obama helyreállítaná az egyensúlyt a katonai erő és a diplomácia használata között, utóbbinak nagyobb teret engedne a mostaninál.
Fókuszban Irak
A háború is központi kérdés: McCain szerint mindkét háborút folytatni kell a győzelem, a térség stabilizálása érdekében. Obama, aki kezdettől fogva ellenezte az iraki beavatkozást, azon az alapon, hogy az eltereli a figyelmet a terrorizmus elleni harcról Afganisztánban, azonnal elrendelné az iraki erők kivonását, amelyet 16 hónapon belül befejezne. McCain ellenzi az iraki csapatkivonást a közeljövőben, és a kivonási menetrend kijelölését is. Mindketten támogatják az afganisztáni műveleteket, a csapatok erősítését. Obama kilátásba helyezte: egyoldalú akciókat indítana vezető terroristák ellen a szomszédos Pakisztánban, ha az nem lépne fel ellenük.
Választások szökőévben
A számunkra kissé szokatlan, hétköznapi választási időpontot több mint százötven éves jogszabály rögzíti: a kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmében minden negyedik év (szökőév) novemberének első hétfőjét követő kedden elnökválasztást kell tartani. Idén ez a nap november 4. Az elnökválasztás menetét az 1789-ben elfogadott és többször kiegészített alkotmány szabályozza. Ennek értelmében elnökké csak olyan személy választható, aki amerikai állampolgárként született, betöltötte 35. életévét, és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Alelnök csak olyan személy lehet, aki elnökké is választható lenne. Az elnök megbízatása négy évre szól, és csak egyszer választható újra.
Kik azok az elektorok?
Az elnököt és az alelnököt közvetett módon választják meg. A 18. életévüket betöltött, választójoggal rendelkező amerikai állampolgárok, akik felvétették magukat a választói névjegyzékbe, novemberben az elnök- és alelnökjelöltekre szavaznak (popular vote), de csak az úgynevezett elektorokat, azaz államonként a pártok aktivistáiból alakult elektori csoportokat választják meg. Az egyes államokból a legtöbb szavazatot kapott párt elektorai jutnak be az elnökválasztó elektori testületbe. Az alkotmány előírásai szerint minden állam elektorainak száma megegyezik a kongresszusi helyek számával. A szenátusból és a képviselőházból álló kongresszus 535 tagú, ehhez jön még a főváros (District of Columbia) ugyanannyi elektorral, mint a legkisebb szövetségi állam. Elnökké választáshoz az elektori szavazatok egyszerű többsége, azaz 270 szavazat is elegendő. Ha ez nem jön létre, akkor az elnök személyéről a képviselőház (ahol ekkor minden államnak csak egy szavazata van), az alelnökről pedig a szenátus dönt. Az elektorok államonként szavaznak, mégpedig az általános gyakorlat szerint – erre a szövetségi államok felében törvény nem kötelezi őket – az államukban legtöbb szavazatot kapott jelöltre. Előfordulhat olyan eset is, hogy bár valamelyik jelölt országosan több szavazatot szerez, mint ellenfele, mégsem ő lesz az elnök, mert nem jut elég elektori szavazathoz.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok