
Fotó: Pál Árpád
A Scotland Yard szerint az eddigi vizsgálat nem tárt fel arra utaló bizonyítékokat, hogy a múlt szerdai londoni merénylet elkövetője kapcsolatban állt volna terrorszervezetekkel.
2017. március 28., 16:212017. március 28., 16:21
Neil Basu, a londoni rendőrség főparancsnok-helyettese, aki a Scotland Yard országos terrorelhárítási tevékenységének összehangolását irányítja, az MTI beszámolója szerint a BBC televízió Panorama című, hétfő este műsorra tűzött közéleti programjában elmondta: a merénylő, Khalid Masood „egyértelműen érdeklődött a dzsihadista eszmék iránt”, a rendőrség azonban nem talált olyan nyomokat, hogy Masoodnak köze lett volna akár az Iszlám Állam, akár az al-Kaida terrorszervezethez, arra sincsenek bizonyítékok, hogy terrorcselekményének terveit előzetesen másokkal megbeszélte volna.
Az Iszlám Állam a támadás után nem sokkal közölte, hogy Masood a szervezet „katonája” volt. Neil Basu szerint azonban annak ellenére sincsenek erre valló értesülések, hogy Masood a máshol elkövetett legutóbbi merényletek alacsony technikai szintű, alacsony költségű módszereit használta, és az Iszlám Állam vezetői mostanában éppen ilyen típusú támadásokra ösztönzik a terrorszervezet követőit.
A Scotland Yard főparancsnok-helyettese megerősítette: Masood nem tűnt fel a belbiztonsági és a terrorelhárító szolgálatok radarernyőjén, és nem folyt ellene vizsgálat terrorcselekmények előkészítésének gyanújával. Neil Basu már a hétvégén is hasonlóképp nyilatkozott, közölve: fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy soha nem derül ki a terrortámadás indítéka, és lehet, hogy ezt a titkot az 52 éves Khalid Masood „magával vitte a sírba”.
A véglegesnek tekinthető adatok szerint ötvenen sérültek meg a támadásban, és a rendőrök által lelőtt merénylővel együtt öten haltak meg. A halálos áldozatok között van egy rendőr is, a 48 éves Keith Palmer, akit a támadó a parlament kapujánál megkéselt. Masoodot ezután lőtte le a parlamentnél járőröző fegyveres rendőri osztag. A rendőr meggyilkolása előtt Masood bérelt járművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a Westminster híd zsúfolt járdáján, amelyen 250 méter hosszan végiggázolt. A három civil áldozat a gázolásos merényletben vesztette életét. A Scotland Yard hétfői ismertetése szerint a merénylő gépkocsijának sebessége elérhette az óránkénti 122 kilométert.
Hiába mentesül Magyarország az amerikai szankciók alól, Brüsszel 2027-től akkor is betiltja az orosz energiahordozók importját Európában. Ők folytatni akarják a háborút és a szankciókat – írta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon.
Megjelent az Erősödő Kárpát-medence program 2026-ra szóló felhívása, amelyre november 13-tól lehet jelentkezni – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ukrán és brit hírszerzők 3 millió dollárért orosz pilótákat akartak rávenni arra, hogy lopjanak el egy Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31 repülőgépet – állította kedden Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB).
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mélységesen felháborítónak tartja, hogy továbbra sem szűnt meg a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokság (TCK) jogsértő eljárásrendje a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel szemben.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) hátfőn Kijevben házkutatásokat végzett egy Volodimir Zelenszkij elnök volt üzlettársához, Timur Mindicshez kapcsolódó helyszíneken egy nagy energiaipari korrupciós ügy kivizsgálása keretében.
Az amerikai szenátus elfogadta azt a fontos finanszírozási törvényjavaslatot, amely napokon belül véget vethet a történelem leghosszabb kormányzati leállásának.
Három héttel bűnszövetkezetben való részvételért kapott öt év letöltendő börtönbüntetés megkezdése után hétfőn szabadlábra helyezték Nicolas Sarkozy volt francia elnököt.
A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
A Kreml nem ismeri Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó kezdeményezéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő még az ukrajnai háború vége előtt „második frontot nyit” Európában.