Lezárták a magyar–horvát zöldhatárt

A legális belépés továbbra is lehetséges a magyar–horvát határon is – hangsúlyozta a kormányszóvivő az MTI beszámolója szerint. Közölte: bár nem ez a legjobb, az első számú megoldás ma Európában, de a második számú legjobb megoldásra szükség volt a magyar, illetve az európai határok védelmében.

Kifejtette: szombat nulla órától a horvát–magyar határszakaszon is bevezették a szerb–magyar határszakaszon már „értelmét és hasznosságát\" bebizonyító határellenőrzési és határzárási mechanizmust. „Ez azt jelenti, hogy a zöldhatárt, a természetes határokat lezártuk, a határátkelő helyek szigorított ellenőrzés mellett nyitva maradnak, tehát a törvényes belépés lehetősége mindenki számára rendelkezésre áll” – mondta Kovács Zoltán.

Kovács Zoltán kiemelte: „erre a lépésre azért is szükség volt, mert a brüsszeli uniós csúcs még mindig nem tudta eldönteni az első lépést, nevezetes az unió külső, elsődleges határainak a védelmét. Bár Magyarország és Horvátország határa is schengeni határ, de a valódi védelemre, illetve ellenőrzésre szoruló határszakasz az Görögországban húzódik” – mutatott rá, hozzátéve: „ennek a késlekedése egyelőre nem teszi lehetővé, hogy az illegális migrációs hullám, illetve nyomás okait, forrását a lehető legközelebb próbáljuk eltorlaszolni”.

A magyar kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel a magyar és az európai emberek biztonság, Európa érdekeit meg tudja védeni – hangsúlyozta Kovács Zoltán.

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról számolt be, hogy a magyar–horvát határon pontosan ugyanazt a határrendészeti megoldást alkalmazták, mint a szerb határszakaszon. Közölte: a horvát határszakasz közel kétszerese a szerb szakasznak, ami nem kis logisztikai kihívást jelentett a határzár megépítésében résztvevőknek.

Ezzel a lépéssel a jogi státus is változik, a határzár illegális átlépése, megrongálása bűncselekmény – jelezte, hangsúlyozva: széleskörű nemzetközi egyeztetés, megfelelő előkészítés után vezették be a határzárat a horvát határszakaszon. „Minden reményünk megvan arra, hogy ugyanolyan pozitív hatással jár a határzár bevezetése, mint amit a szerb szakaszon tapasztaltunk” – fogalmazott Bakondi György.

Kitért arra is, hogy „kicsit ellentmondásosak\" a Horvátországból érkező hírek, megvárják a hiteles információkat, annak alapján döntenek arról, hogy kell-e valamilyen egyéb intézkedést hozni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek délután, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után jelentette be, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar–horvát zöldhatárt.

Egy hónap alatt több mint 80 ezer migráns érkezett Horvátországból a zöldhatáron Zákányba, ahonnan vonattal a nyugati határ melletti regisztrációs pontokra vitték az illegális határátlépőket.

Az első mintegy ezer fős csoport szeptember 18-án érkezett, azóta naponta több ezren gyalog, rendőrök kíséretében tették meg az utat a határtól nem messze lévő vasútállomásig. A migránsokat horvátországi Botovóból 1000-1500-as csoportokban vonattal hozták a magyar határhoz.

Pénteken a korábbi napoknál többen, csaknem hatezren érkeztek Zákányba. Az utolsó csoport nem sokkal éjfél előtt jött át a határon.

Ideiglenesen visszaállították a határellenőrzést a magyar–szlovén határon

Magyarország ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a magyar–szlovén határon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A kormány információi szerint megkezdődött a magyar–szlovén határra szállítása azoknak az illegális bevándorlóknak, akik a zöldhatár péntek éjféli lezárása miatt nem tudják átlépni a magyar–horvát határt – indokolta a döntést a miniszter. „Az intézkedés a schengeni egyezmény adta kereteken belül történik” – hangsúlyozta.

Kovács Zoltán szerint a magyar határ közvetlen közelében, Rédicsnél, a szlovén oldalon szombat délelőtt Horvátország által Szlovénia felé indított migránsok jelentek meg, ez indokolta a határellenőrzés schengeni szabályoknak megfelelő ideiglenes visszaállítását – jelentette be a Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatba lépett a szlovén és a brüsszeli hatóságokkal, Magyarország „ideiglenes jelleggel, a schengeni szabályokkal összeegyeztethető formában” állítja vissza a határellenőrzést a magyar–szlovén határon.

A szombat délelőtt történtek miatt van erre szükség, „az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg erre szükség van” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Szlovénia közben felfüggesztette a menetrendszerű vasúti közlekedést Horvátországgal, számítva arra, hogy a migránsok tömege Horvátország felől Szlovénián keresztül akar eljutni Nyugat-Európába a magyar–horvát zöldhatár lezárása után. A szlovén vasúttársaság péntek este jelentette be, hogy az állami hatóságok kérésére határozatlan időre felfüggeszti a közlekedést a horvátországi viszonylatban.

Merkel szolidaritásra szólította fel a kelet-európai uniós tagországokat

Angela Merkel szerint a menekültválság miatt eljött az ideje annak, hogy a kelet-európai uniós tagországok viszonozzák az Európai Unió bővítésével kapott szolidaritást. A német kancellár erről péntek este beszélt pártja, a konzervatív CDU ifjúsági szervezetének (Junge Union) háromnapos hamburgi konferenciájának megnyitóján.

A pártelnök-kancellár hangsúlyozta, hogy a válság kezelésében mindenkinek részt kell vennie „képességeinek és lehetőségeinek megfelelően\".

Láthatóan eltérő elképzelések vannak arról, hogy milyennek kellene lennie az európai társadalomnak, ami önmagában nem gond, „de az nem lehet, hogy az emberi méltóság csak azt illeti meg, aki keresztény\" – fogalmazott, hozzátéve: az emberi méltóság „egy muzulmánt is megillet, és igen szerencsétlen, hogy ezt muszáj külön elmondani\". Úgy vélte, hogy ez EU-ba igyekvő ezrek nyomását kerítések nem fogják visszatartani, a bezárkózás pedig az okostelefonok korában kudarcra van ítélve.

Inkább a görög–török külső határ hatékony biztosítására kell összpontosítani, és ezért az EU-nak tárgyalnia kell Törökországgal, és törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok kezelésére – mondta a német kancellár. „A menekültválság olyasmi, mintha a globalizáció fonákja lenne” – tette hozzá.

A németek mindig is értették a globalizációt, legalábbis azt az oldalát, hogy a jelenség támogatja az exportot, a német gazdaság egyik fő hajtóerejét, most viszont a globalizáció révén „a szíriai háború eljön hozzánk. Meg kell tanulnunk bánni ezzel is\" – idézte a kancellárt online kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.