A jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a voksok 35,61 százalékát kapta
Fotó: Facebook/Prawo i Sprawiedliwość
A Lengyelországban jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak 35,61 százalékos, a fő ellenzéki erőnek, a Polgári Koalíciónak pedig 30,51 százalékos a vasárnapi parlamenti választásokon szerzett támogatottsága az országos választási bizottság által hétfő este közreadott eredmények szerint.
2023. október 17., 09:102023. október 17., 09:10
A szavazatok közel 100 százalékos feldolgozottságán alapuló eredményeket az országos választási bizottság (PKW) honlapján ismertették.
A harmadik helyen a szavazatok 14,42 százalékával a szintén ellenzéki Harmadik Út (Trzecia Droga) végzett. Átlépte még a parlamenti bejutási küszöböt a voksok 8,56 százalékával az Új Baloldal (Nowa Lewica), valamint a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is, amely 7,15 százalékon áll.
A PKW várhatóan kedden közli a hivatalos végeredményeket, amelyek alapján megosztják majd a mandátumokat a 460 fős alsóházban (szejm).
Hétfő délutáni, Rómában megtartott sajtóértekezletén az elnök hangsúlyozta: „nyugodtan kell kivárni” a választási eredményeket. Aláhúzta: „a lengyelországi demokrácia stabil”.
A szavazás keretében a felsőház (szenátus) 100 tagját is megválasztották. A szenátusi választáson a KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választották. Az ellenzéknek 67, a PiS pártnak 33 mandátuma lesz a felsőházban a végeredmények szerint.
A 74 százalékos részvételi arány rekordmagas volt az 1989 utáni választások történetében.
A lengyel parlamenti választásokon az eddig kormányzó Jog és Igazságosság párt a szavazatok 36,8 százalékát szerezte meg az urnazárás után közölt exit pollok szerint, miközben a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció a voksok 31,6 százalékát kapta.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!