Nyugalomra szólította fel telefonon Szergej Lavrov orosz külügyminisztert egy nappal az orosz harci gép Törökország általi lelövése után John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője, aki egyúttal párbeszédet sürgetett Moszkva és Ankara között.
2015. november 26., 15:162015. november 26., 15:16
2015. november 26., 16:432015. november 26., 16:43
A washingtoni külügyminisztérium szerdán kiadott szűkszavú közleménye szerint Kerry részvétét fejezte ki Lavrovnak a Törökországgal történt incidensben elszenvedett vesztéségért. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: egyik oldalnak sem szabad megengednie, hogy ez az incidens kiélezze a feszültséget a két ország között vagy Szíriában. Kerry kiemelte annak fontosságát, hogy a szíriai diplomáciai rendezés irányában elért haladás töretlen maradjon.
Lavrov az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az incidenst a Moszkva és Washington közötti repülésbiztonsági megállapodás durva megsértésének nevezte. Lavrov szerint a gép lelövését valószínűleg Washington is jóváhagyta. Az Egyesült Államok és Oroszország légiereje párhuzamos, nem egyeztetett műveleteket végez a szíriai légtérben.
Lavrov török kollégájával is beszélt telefonon, és leszögezte: komoly következményei lesznek a két ország kapcsolataira nézve az orosz vadászbombázó lelövésének. Hangsúlyozta: Törökország azzal, hogy lelőtte a terrorellenes műveletben részt vevő harci repülőgépet, tulajdonképpen az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet támogatta. Mevlut Cavusoglu török tárcavezető részvételét fejezte ki az orosz pilóta halála miatt, de igyekezett igazolni országa eljárását.
Mint arról beszámoltunk, kedden a török légierő F-16-os vadászgépe lelőtt egy orosz Szu-24-es vadászbombázót a szíriai-török határ közelében, mert az Törökország szerint megsértette légterét. Moszkva cáfolta, hogy a gép berepült a török légtérbe.
A gép lelövése miatt a Krím félsziget felfüggeszti gazdasági, kereskedelmi és közlekedési kapcsolatait Törökországgal, beleértve a tengeri hajózást is. Ezt Szerhij Akszjonov, a Moszkva által törvénytelenül elcsatolt ukrán terület oroszbarát vezetője közölte.
A török termékek bojkottjára felszólító vezetők közül az UNIAN ukrán hírügynökség idézte Gennagyij Onyiscsenkót, az orosz fogyasztóvédelmi hatóság volt vezetőjét, aki szerint „minden megvásárolt török paradicsom befektetés egy újabb légvédelmi rakétába\".
Törökország szoros kapcsolatokat ápol a félszigeten élő nagy létszámú krími tatár kisebbséggel. Ankara határozottan kiáll a krími tatárok jogaiért, és több ízben leszögezte, hogy nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz csatolását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!