Lázadás és közpénzek hűtlen kezelése miatt vádat emelt Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és volt kormányának több tagja ellen a spanyol legfelsőbb bíróság pénteken.
2018. március 23., 16:052018. március 23., 16:05
Az október 27-én feloszlatott, 14 tagú kabinetből 9 politikus érintett mindkét vádpontban: a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt elnök, az előzetes letartóztatásban lévő Oriol Junqueras volt elnökhelyettes és Joaquim Forn volt belügyi tanácsos, valamint Jordi Turullc volt kormányszóvivő és jelenlegi katalán elnökjelölt. A vádlottak között van Raül Romeva volt külügyi tanácsos, Clara Ponsatí volt oktatásügyi tanácsos, Josep Rull volt területi ügyekért felelős tanácsos, Antoni Comín volt egészségügyi tanácsos és Dolors Bassa volt munkaügyi tanácsos is.
Pablo Llarena bíró 2012 decemberére teszi annak a folyamatnak a kezdetét, amelyben megállapítása szerint a függetlenségi politika pártok és civil szerv ezetek közös megállapodás alapján, összehangoltan hajtották végre Katalónia függetlenségére irányuló tervüket.
A katalán elnök és több kormánytag is tudatában volt „az erőszakos események” nagy kockázatának a népszavazáson, mégis folytatták a mozgósítást a referendum érdekében - vélte a bíró. A legfelsőbb bíróság a volt kormány minden tagjával, az összes volt tanácsossal szemben vádat emelt különböző bűncselekmények miatt. Hűtlen kezelés miatt indul bírósági eljárás Meritxell Borras (közigazgatási tanácsos), Lluis Puig, (kultúra) Carles Mundó, (igazságügy) Santi Vila (vállalati ügyek) és Meritxell Serret (mezőgazdaság) ellen.
A bíróság lázadás miatt a kilenc volt kormánytagon kívül még négy katalán függetlenségi politikussal szemben emelt vádat, ők: Carme Forcadell volt katalán parlamenti elnök, Jordi Sánchez és Jordi Cuixart civil szervezeti vezetők, akik jelenleg előzetes letartóztatásban vannak, illetve Marta Rovira, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) főtitkára.
A bíróság összesen 25 személlyel szemben döntött vádemelésről, a felsoroltakon kívül további hét politikus ellen engedetlenség miatt. A három bűncselekmény közül a lázadás számít a legsúlyosabbnak, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.
A legfelsőbb bíróság madridi épületénél pénteken sokan gyűltek össze, több függetlenségpárti politikus utazott Katalóniából Madridba, hogy személyes jelenlétével támogassa párttársait, és a katalán pártok spanyol parlamenti képviselői közül is megjelentek néhányan.
Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.
New Yorkban második napjába lép kedden Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperének tárgyalása, folytatódik az esküdtek kiválasztásának folyamata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
szóljon hozzá!