
Lázadás és közpénzek hűtlen kezelése miatt vádat emelt Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és volt kormányának több tagja ellen a spanyol legfelsőbb bíróság pénteken.
2018. március 23., 16:052018. március 23., 16:05
Az október 27-én feloszlatott, 14 tagú kabinetből 9 politikus érintett mindkét vádpontban: a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt elnök, az előzetes letartóztatásban lévő Oriol Junqueras volt elnökhelyettes és Joaquim Forn volt belügyi tanácsos, valamint Jordi Turullc volt kormányszóvivő és jelenlegi katalán elnökjelölt. A vádlottak között van Raül Romeva volt külügyi tanácsos, Clara Ponsatí volt oktatásügyi tanácsos, Josep Rull volt területi ügyekért felelős tanácsos, Antoni Comín volt egészségügyi tanácsos és Dolors Bassa volt munkaügyi tanácsos is.
Pablo Llarena bíró 2012 decemberére teszi annak a folyamatnak a kezdetét, amelyben megállapítása szerint a függetlenségi politika pártok és civil szerv ezetek közös megállapodás alapján, összehangoltan hajtották végre Katalónia függetlenségére irányuló tervüket.
A katalán elnök és több kormánytag is tudatában volt „az erőszakos események” nagy kockázatának a népszavazáson, mégis folytatták a mozgósítást a referendum érdekében - vélte a bíró. A legfelsőbb bíróság a volt kormány minden tagjával, az összes volt tanácsossal szemben vádat emelt különböző bűncselekmények miatt. Hűtlen kezelés miatt indul bírósági eljárás Meritxell Borras (közigazgatási tanácsos), Lluis Puig, (kultúra) Carles Mundó, (igazságügy) Santi Vila (vállalati ügyek) és Meritxell Serret (mezőgazdaság) ellen.
A bíróság lázadás miatt a kilenc volt kormánytagon kívül még négy katalán függetlenségi politikussal szemben emelt vádat, ők: Carme Forcadell volt katalán parlamenti elnök, Jordi Sánchez és Jordi Cuixart civil szervezeti vezetők, akik jelenleg előzetes letartóztatásban vannak, illetve Marta Rovira, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) főtitkára.
A bíróság összesen 25 személlyel szemben döntött vádemelésről, a felsoroltakon kívül további hét politikus ellen engedetlenség miatt. A három bűncselekmény közül a lázadás számít a legsúlyosabbnak, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.
A legfelsőbb bíróság madridi épületénél pénteken sokan gyűltek össze, több függetlenségpárti politikus utazott Katalóniából Madridba, hogy személyes jelenlétével támogassa párttársait, és a katalán pártok spanyol parlamenti képviselői közül is megjelentek néhányan.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!