Figyelmeztet. Szergej Lavrov rámutatott: az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló tárgyalásba Oroszországot is be kell vonni
Fotó: Facebook/Russian Foreign Ministry - МИД России
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
2025. augusztus 21., 08:372025. augusztus 21., 08:37
2025. augusztus 21., 09:452025. augusztus 21., 09:45
„Nem fog sikerülni. Már többször elmagyaráztuk, hogy Oroszország nem becsüli túl érdekeit, de törvényes érdekeinket határozottan és keményen fogjuk érvényesíteni” – nyilatkozott Lavrov.
A „semmibe vezető útnak” nevezte, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról Oroszország nélkül tárgyaljanak.
Mint mondta, ezeket
Álláspontja értelmében ebben a kérdésben a 2022-es isztambuli tárgyalásokon elért eredmények az irányadók.
Emlékeztetett rá, hogy akkor az ukrán fél tett javaslatot olyan garanciák kidolgozására, amelyek részese lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi állandó tagja, Oroszországot is beleértve, valamint Németország, Törökország és más érdekelt államok.
Európának a rendezési folyamatban játszott szerepével kapcsolatban Lavrov megjegyezte:
„Milyen diplomáciai lépéseket észleltek önök az Európai Unió részéről? Mielőtt értékelnénk őket, látnunk kellene őket. Egyelőre csak a helyzet eléggé agresszív szítását látunk, meglehetősem ügyetlen és etikátlan kísérleteket az amerikai Trump-adminisztráció és személyesen az amerikai elnök álláspontjának megváltoztatására.”
Szergej Lavrov szerint
Az orosz–amerikai-ukrán háromoldalú tárgyalások esélyére vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte, hogy Moszkva bármilyen formátumban készen áll a munkára. Hangsúlyozta, hogy a magas szintű találkozókat a legnagyobb gondossággal kell előkészíteni.
„Amikor csúcstalálkozókról van szó, akkor ezeket az összes előkészítő szakaszban a lehető legapróbb részletekig meg kell tervezni, hogy a csúcstalálkozók ne a helyzet romlásához vezessenek, hanem valóban pontot tegyenek azon a tárgyalások végére, amelyeket mi készek vagyunk folytatni” – hangoztatta. Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa Ukrajnával a rendezés politikai aspektusait.
Közölte, hogy
Mint mondta, Oroszország reméli, hogy az Egyesült Államok elmagyarázza Kijevnek e csoportok létrehozásának fontosságát, ami szerinte fontos lépés lenne a tárgyalások szintjének emelése felé.
Elbridge Colby védelmi politikáért felelős miniszterhelyettes szerdán a Politico szerint elmondta európai kollégáinak, hogy
„Kezd világossá válni, hogy ezt a feladatot Európa fogja ellátni a gyakorlatban... Az Egyesült Államok nem kötelezte el magát teljes mértékben semmire” – mondta egy neve elhallgatását kérő NATO-diplomata, akit tájékoztattak a katonai vezetők közötti keddi tárgyalásokról.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és európai vezetőkkel a Fehér Házban, miközben Washington fokozza erőfeszítéseit egy békeegyezmény közvetítésére, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának.
Colby válaszként azt mondta, hogy az Egyesült Államok minimális szerepet fog játszani – közölte a Politicoval egy európai tisztviselő és egy másik, a megbeszélésről tájékoztatott személy.
Szerdán újabb találkozóra került sor a NATO-vezetők között, ami tovább növelte a szövetségesek aggodalmát, hogy Trump Európára fog támaszkodni az ukrajnai béke hosszú távú fenntartása érdekében, miután Oroszország háborúja véget ér – közölte hat amerikai és európai tisztségviselő.
„Nem tudom, ez mit jelent számunkra” – mondta az egyik európai tisztségviselő a Politiconak. „Nagyjából oda tértünk vissza, ahol tavasszal voltunk a koalícióval.”
Mielőtt Zelenszkijjel találkozott a Fehér Házban, Trump pénteken Alaszkában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Bár a háromórás anchorage-i találkozó során nem született hivatalos békeszerződés, Trump később azt mondta, hogy előrelépést tettek és „nagyrészt megegyeztek” Ukrajna biztonsági garanciáiról és a területcseréről.
Trump azt mondta, hogy kétoldalú találkozót tervez Zelenszkij és Putyin között, amelyet egy háromoldalú találkozó követ, amelyen a három vezető vesz részt.
Közben kiderült: az olasz miniszterelnök,
– jelentette a Bloomberg szerdán a tárgyalásokkal tisztában lévő forrásokra hivatkozva.
Meloni egy, a NATO 5. cikkelyében foglalt kollektív védelmi záradékhoz hasonló tervet támogat, közölték a Bloomberggel a források. A javaslat nem tartalmazza Ukrajna NATO-tagságát.
A szövetség 5. cikkelyében rögzített kollektív védelmi elv kötelezi a tagállamokat, hogy támadás esetén katonai támogatást nyújtsanak bármely másik tagállamnak. Meloni először 2025 márciusában vetette fel az ötletet, hogy az 5. cikkely védelmét kiterjesszék Kijevre – NATO-meghívás nélkül.
Meloni volt azon a nyolc európai vezető egyike, akik hétfőn csatlakoztak Zelenszkijhez a Fehér Házban, hogy találkozzanak Trumpal és megvitassák a háború utáni Ukrajna biztonsági garanciáit.
Meloni javaslatát most az európai vezetők mérlegelik, miközben Zelenszkij elnök közvetlen tárgyalásokra készül Putyinnal.
A válaszlehetőségek között szerepelne a védelmi támogatás, a gazdasági segély és Oroszország elleni szankciók – állítják a tárgyalásokkal tisztában lévő források. Nem világos, hogy a terv magában foglalná-e az egyes európai országok csapatainak Ukrajnába küldését.
A Bloomberg korábban arról számolt be, hogy körülbelül 10 európai ország hajlandó csapatokat küldeni Ukrajnába egy békefenntartó erő részeként, amely visszatartaná Oroszországot attól, hogy a békeszerződést megsértve új támadást indítson.
Közben Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az SR helyi rádió műsorában kijelentette: Svédország is hozzá fog járulni Ukrajna biztonsági garanciáihoz.
A kormányfő szerint Svédország egyebek között légtérfigyelési, de szükség esetén haditengerészeti egységeket is tudna nyújtani, függően az általános igényektől és azzal a feltétellel, hogy ezt biztonságos körülmények között tudnák meg tenni.
Kristen Michal észt miniszterelnök pedig jelezte, hogy az Ukrajnát segítő,
A balti ország kormányfője, aki ezúttal a Postimees című újságnak nyilatkozott a keddi európai uniós csúcstalálkozó eredményeiről,
április végén már tett hasonló utalást egy észt kontingensre.
Most mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy korai lenne még megvitatni észt katonák telepítésének kérdését.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke szerdán közölte, hogy
„Csapataink, elsősorban a katonaiak, már megkezdték az aktív munkát a biztonsági garanciák katonai összetevőjén” – írta Andrij Jermak angolul az X közösségi platformon a nyugati országok és a NATO nemzetbiztonsági tanácsadói találkozója után.
Jermak közölte, hogy Ukrajna szövetségeseivel együtt egy terven is dolgozik, amelyben meghatározzák, hogyan kell eljárni „abban az esetben, ha az orosz fél továbbra is elhúzza a háborút, és megzavarja a kétoldalú és háromoldalú vezetői találkozókra vonatkozó megállapodásokat”.
Egy nyugati tisztségviselő korábban a Reutersnek elmondta, hogy katonai vezetőkegy kis csoportja Washingtonban folytatja a tárgyalásokat, hogy kidolgozza az Ukrajna biztonsági garanciáinak lehetőségeit egy nagyobb virtuális találkozó lezárása után.
Munkácsot is támadták az oroszok
Oroszország csütörtökön rakétákat és drónokat indított Ukrajna városai ellen, beleértve a nyugati régiókat is, amelyek több száz kilométerre vannak a frontvonaltól.
Éjszaka robbanások hallatszottak Rivne megyében, Oroszország bombázókat és drónokat indított, ami miatt Ukrajna egész területén légitámadás-riadó lépett életbe.
Három robbanás hallatszott Rivne megyében, miután a Kinzsal ballisztikus rakétákat indítani képes orosz MiG-31 vadászgépek szálltak fel.
A nyugat-ukrajnai Rivne régió messze van a frontvonaltól, Kijevtől körülbelül 304 kilométerre nyugatra található.
Eközben a helyi média arról számolt be, hogy orosz Sahid drónok közeledtek Kijevhez.
A drónok Kijev külvárosának légterében repültek, jelentette a város katonai közigazgatása helyi idő szerint hajnali 3:48-kor.
Az ukrán fővárosban a légvédelem működésbe az orosz támadás közepette – jelentette a kijevi városi katonai adminisztráció hajnali 3:55-kor.
Az ukrán légierő jelentette, hogy több tucat orosz drón tartott Ukrajna nyugati része felé, többek között Lviv, Ternopil és Hmelnyickij megyékbe.
Makszim Kozickij kormányzó szerint egy Sahid drón volt látható Lviv régió Zolocsiv körzetében.
Kozickij helyi idő szerint hajnali 4:30 körül jelentette, hogy Lviv régióban működött a légvédelem.
A média szerint robbanások hallatszottak Ukrajna nyugati részén, Lviv, Luck és Munkács városokban.
A Szuszpilne jelentése szerint további robbanások hallatszottak Lvivben helyi idő szerint körülbelül 4:49-kor.
Egy másik csoport cirkálórakéta repült Szumi régió felett Poltava régió felé,.
Munkács városában egy kereskedelmi létesítményt ért találat, a mentőszolgálat a helyszínre érkezett – jelentették a helyi hatóságok.
A munkácsi városi tanács később azt tanácsolta a lakosoknak, hogy tartsák zárva az ablakaikat és maradjanak bent, mert egy orosz rakétatámadás tüzet okozott.
A támadásban eltalált helyszín vélhetően a Flex által üzemeltetett gyár, amelyben éjszakai műszakban körülbelül 800 ember dolgozik, mondta a gyár egyik alkalmazottja a Kyiv Independentnek.
A gyár legtöbb alkalmazottja a légiriadó kiadása után a helyszínen található moduláris betonóvóhelyekre menekült, mondták.
A gyár nem gyárt semmilyen terméket a védelmi ágazat számára, és a helyszínen lévő épületek valószínűleg leégnek – mondta a gyár alkalmazottja.
A városi tanács jelentése szerint a munkácsi kórházba 12 embert szállítottak az orosz támadás következtében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!