2007. augusztus 13., 00:002007. augusztus 13., 00:00
Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország alkotta – az ENSZ Biztonsági Tanácsának javaslatot tenni hivatott – kontaktcsoport háromfős küldöttsége Belgrád után szombaton és tegnap Koszovó székvárosában tárgyalt az albán politikai vezetőkkel, a tartományban még megmaradt mintegy 200 ezer szerb képviselőivel.
Ez utóbbiak biztatónak tartották mindazt, amit Frank Wisner amerikai, Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz megbízott, illetve az EU-országokat képviselő Wolfgang Ischinger német diplomata mondott. „Jólesett, hogy úgy éreztük, ezúttal nem lesznek előre meghozott, Koszovó státusára vonatkozó döntések, és valóban egy mindkét fél igényeit kielégítő kompromisszum elérése a cél” – fogalmazott a hármassal megtartott találkozó után Slavisa Ristic, Zubin Potoknak, a kevés még megmaradt, jelentősebb szerb lakossággal rendelkező település egyikének a polgármestere.
Az albán vezetők, akik biztosra vették az Egyesült Államok és az EU vezető hatalmai által beígért függetlenségüket, ezzel szemben hidegen, s elutasítóan viselkedtek a három javaslattételre felhatalmazott diplomatával – jelentette a legtekintélyesebb pristinai újság, a Koha Ditore. A tudósítás szerint Agim Ceku miniszterelnök kijelentette, hogy az albánok Koszovó függetlenségének ez év vége előtti elérésére koncentrálnak, s ezt a közvetítőknek is meg kell érteniük. Az albán tárgyalók kijelentették, hogy Koszovó függetlensége nem lehet vita tárgya, mivel eldöntött kérdés „Ha Oroszország nem változtat álláspontján, nem számíthat Koszovó együttműködésére” – közölték határozottan a pristinai lap szerint a szerb tartomány albán vezetői.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok