Fotó: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Miközben egyre több menekült érkezik Kárpátaljára Ukrajna délkeleti régióiból, a magyar iskolákat az elvándorlás sújtja, ráadásul Kijevben senki nem vonta vissza az anyanyelvi oktatást a jövő évtől ellehetetlenítő törvényt. A diákok személyes jelenléte az iskolákban attól is függ, van-e óvóhely a közelben.
2022. augusztus 29., 20:102022. augusztus 29., 20:10
2022. augusztus 29., 21:442022. augusztus 29., 21:44
Közel félmillió menekült érkezett Kárpátaljára az orosz–ukrán háború kitörése óta. Olyanokról van szó, akik Ukrajna azon részéről érkeznek, ahol bombáznak, mindennapos fenyegetettséget jelent a konfliktus, ellehetetlenült az élet. Ez a magas létszám nagy nyomást helyezett a megyére, amit az ottani vezetés a helyi összefogás, illetve a külföldi, így például jelentős részben magyarországi humanitárius segélyek nélkül nem tudott volna átvészelni – számolt be Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa az InfoRádiónak.
A tudósításból az is kiderül, hogy a megyei vezetés megteremtené a belső menekültek kárpátaljai, hosszú távú tartózkodási feltételeit. Nemzetközi partnerekkel közösen építenének újjá olyan elhagyatott épületeket, ahová elhelyezhetnék a menekülteket. Egy hét alatt több mint húszezer fővel emelkedett a Kárpátaljára érkezők száma, s hatóságok további bevándorlási hullámra számítanak.
Közben Ukrajnában, így Kárpátalján is közeledik az új tanév kezdete. A háború miatt bekövetkezett elvándorlás rendkívül rosszul érinti a magyar oktatást, amit az is tetéz, hogy senki nem vonta vissza a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő törvényt, így 2023-tól a tantárgyak nagy részét ukránul kell tanulni. „Ha azt mondtuk, hogy az új oktatási törvény, annak is a 7. cikkelye főleg, a gyors asszimilációt jelentette volna, ez a háború gyakorlatilag a hirtelen halál” – állapította meg a Magyar Nemzetnek Kovács Péter, az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium igazgatója.
Óvóhelyre igyekvő gyerekek egy kárpátaljai iskolában
Fotó: Kiszo.net
„A plébánia ajánlotta fel az óvóhely kialakítására a pincét, már megkaptuk rá az engedélyt, úgyhogy biztonságosan tudjuk kezdeni a tanévet” – számolt be a Magyar Nemzetnek a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megbízásából alapított Munkácsi Szent István Líceum igazgatója, Kristofori Olga. Elmondta: nincs annyi tanulójuk, mint korábban, de négy osztályt tudnak indítani, úgyhogy bizakodva néznek a jövőbe. Kristofori Olga arról is beszélt, hogy a rendkívüli helyzet miatt fennáll a tanulók „családi oktatása”, ha félnek bemenni az intézménybe vagy a szülők féltik őket.
„A pedagógusok elküldik nekik a tananyagot, amit a családdal közösen feldolgoznak, és négyszer egy évben jönnek vizsgázni, de ez megoldható online formában is” – mondta az igazgató.
„Arra törekedtünk, hogy azoknak a fiataloknak az élete, akik itthon maradtak, ne törjön teljesen ketté, és be tudják fejezni a tanulmányaikat. A legfontosabb szempont az volt, hogy a nálunk tanuló végzős hallgatók, diákok záróvizsgát tudjanak tenni, ami sikerült is” – számolt be a rendkívüli helyzetről a Magyar Nemzetnek adott interjújában Orosz Ildikó. Mint elmondta, most készülnek az új tanévre.
Fotó: Kiszo.net
Mérjük azt is, mekkora a pedagógushiány, jelenleg 44 intézményben összesen 77 tanítóra és tanárra lenne szükségük. Próbálunk ebben is segíteni” – fogalmazott a főiskola elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!