Fotó: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Miközben egyre több menekült érkezik Kárpátaljára Ukrajna délkeleti régióiból, a magyar iskolákat az elvándorlás sújtja, ráadásul Kijevben senki nem vonta vissza az anyanyelvi oktatást a jövő évtől ellehetetlenítő törvényt. A diákok személyes jelenléte az iskolákban attól is függ, van-e óvóhely a közelben.
2022. augusztus 29., 20:102022. augusztus 29., 20:10
2022. augusztus 29., 21:442022. augusztus 29., 21:44
Közel félmillió menekült érkezett Kárpátaljára az orosz–ukrán háború kitörése óta. Olyanokról van szó, akik Ukrajna azon részéről érkeznek, ahol bombáznak, mindennapos fenyegetettséget jelent a konfliktus, ellehetetlenült az élet. Ez a magas létszám nagy nyomást helyezett a megyére, amit az ottani vezetés a helyi összefogás, illetve a külföldi, így például jelentős részben magyarországi humanitárius segélyek nélkül nem tudott volna átvészelni – számolt be Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa az InfoRádiónak.
A tudósításból az is kiderül, hogy a megyei vezetés megteremtené a belső menekültek kárpátaljai, hosszú távú tartózkodási feltételeit. Nemzetközi partnerekkel közösen építenének újjá olyan elhagyatott épületeket, ahová elhelyezhetnék a menekülteket. Egy hét alatt több mint húszezer fővel emelkedett a Kárpátaljára érkezők száma, s hatóságok további bevándorlási hullámra számítanak.
Közben Ukrajnában, így Kárpátalján is közeledik az új tanév kezdete. A háború miatt bekövetkezett elvándorlás rendkívül rosszul érinti a magyar oktatást, amit az is tetéz, hogy senki nem vonta vissza a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő törvényt, így 2023-tól a tantárgyak nagy részét ukránul kell tanulni. „Ha azt mondtuk, hogy az új oktatási törvény, annak is a 7. cikkelye főleg, a gyors asszimilációt jelentette volna, ez a háború gyakorlatilag a hirtelen halál” – állapította meg a Magyar Nemzetnek Kovács Péter, az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium igazgatója.
Óvóhelyre igyekvő gyerekek egy kárpátaljai iskolában
Fotó: Kiszo.net
„A plébánia ajánlotta fel az óvóhely kialakítására a pincét, már megkaptuk rá az engedélyt, úgyhogy biztonságosan tudjuk kezdeni a tanévet” – számolt be a Magyar Nemzetnek a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megbízásából alapított Munkácsi Szent István Líceum igazgatója, Kristofori Olga. Elmondta: nincs annyi tanulójuk, mint korábban, de négy osztályt tudnak indítani, úgyhogy bizakodva néznek a jövőbe. Kristofori Olga arról is beszélt, hogy a rendkívüli helyzet miatt fennáll a tanulók „családi oktatása”, ha félnek bemenni az intézménybe vagy a szülők féltik őket.
„A pedagógusok elküldik nekik a tananyagot, amit a családdal közösen feldolgoznak, és négyszer egy évben jönnek vizsgázni, de ez megoldható online formában is” – mondta az igazgató.
„Arra törekedtünk, hogy azoknak a fiataloknak az élete, akik itthon maradtak, ne törjön teljesen ketté, és be tudják fejezni a tanulmányaikat. A legfontosabb szempont az volt, hogy a nálunk tanuló végzős hallgatók, diákok záróvizsgát tudjanak tenni, ami sikerült is” – számolt be a rendkívüli helyzetről a Magyar Nemzetnek adott interjújában Orosz Ildikó. Mint elmondta, most készülnek az új tanévre.
Fotó: Kiszo.net
Mérjük azt is, mekkora a pedagógushiány, jelenleg 44 intézményben összesen 77 tanítóra és tanárra lenne szükségük. Próbálunk ebben is segíteni” – fogalmazott a főiskola elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!