
Fotó: Rompres
2008. február 06., 00:002008. február 06., 00:00
A politikai megállapodást Brüsszel mintegy kárpótlásként ajánlotta fel Szerbiának azok után, hogy januárban sem sikerült aláírni az EU-tagság előfeltételének tekintett stabilizációs és társulási egyezményt. A holnap aláírni tervezett okmány ígéretet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Unió segíteni fogja Szerbia közeledését, beleértve ebbe a tagjelölti státus megadását is. Vojiszlav Kostunica csalásnak, félrevezető manővernek minősítette az ajánlatot. Szerinte az csak arra szolgál, hogy elfogadtassa Szerbiával Koszovó függetlenségét. A kormányfő értékelése szerint ugyanis az EU azzal, hogy missziót küld a dél-szerbiai tartományba – az erre vonatkozó, már csak a külügyminiszterek jóváhagyására váró döntés hétfőn született meg Brüszszelben –, végleg az albán szeparatisták oldalára állt, s kiveszi a részét abból, hogy a nemzetközi jog elveinek durva megsértésével egy albán “álállamot” teremtsenek Szerbia területén. Kostuznica már a szerbiai elnökválasztás második fordulója előtt élesen kikelt a megállapodás ellen. Attól tette függővé Borisz Tadics támogatását, hogy az elfogadja-e koalíciós szerződésük módosítását, amelynek értelmében felmondják az EU-val kötött egyezményt, amennyiben az Unió missziót küld Koszovóba. Tadics ezt nem fogadta el, s azóta az események felgyorsultak: a misszióról szóló döntés már hétfőn, a megállapodás aláírása előtt megszületett. Kostunica egyébként a vasárnapi elnökválasztás óta nem gratulált Tadicsnak újraválasztásához, holott ezt annak radikális ellenfele, Tomiszlav Nikolics még a választás estéjén megtette.
Közben szintén tegnap Hasim Thaqi koszovói kormányfő arra kérte a dél-szerbiai tartományban élő szerbeket, hogy Koszovó függetlenné válása után ne hagyják el szülőföldjüket. Thaqi azóta, hogy a koszovói kormány élén áll, most először fordult közvetlenül a helyi szerbekhez. A Pristinától 35 kilométerre délre lévő Rubovc faluban lakó 49 szerb család egyikét látogatta meg, és arra kérte a szerbeket, hogy maradjanak Koszovóban, mert „ez az ország mindenkié”. Thaqi a korábban elmenekült szerbeket arra kérte, hogy térjenek vissza Koszovóba. „Kérem azokat a menekülteket, akik jelenleg Szerbiában és Montenegróban élnek, hogy térjenek haza” – fogalmazott az egykori albán szakadár felkelővezér látogatása során a faluban, ahol 120 albán család is él. Thaqi azt fejtegette, hogy a független koszovói kormány nem engedi majd a szerbek elleni megtorló akciókat. Közölte, hogy a nemzetközi hatóságokkal személyesen együttműködve munkálkodik majd egy új Koszovó felépítéséért. Koszovó albán vezetése nagy valószínűséggel még ebben a hónapban kikiáltja a tartomány függetlenségét.
Hírösszefoglaló
Románia az egyoldalú függetlenséget ellenzi
Románia nem ellenzi Koszovó függetlenségét, viszont nem ért egyet azzal, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem élvezi Belgrád és Pristina együttes támogatását – nyilatkozta Adrian Cioroianu román külügyminiszter tegnap Bukarestben. A román diplomácia vezetője kifejtette: Románia álláspontja nem módosult Koszovó ügyében, de felhívta a figyelmet „egy árnyalatnyi különbségre”. Hangsúlyozta, hogy Románia nem Koszovó függetlenségét ellenzi, hanem azt szeretné, ha olyan megoldás születne, amelyet mind a koszovói albán fél, mind a szerb oldal elfogad.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.