
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az észak-koreai válságról tartott rendkívüli ülést New Yorkban
Fotó: MTI/AP
Peking nem engedi meg, hogy „káosz és háború” keletkezzen a Koreai-félszigeten – hangsúlyozta Kína ENSZ-nagykövete hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülésén.
2017. szeptember 05., 16:182017. szeptember 05., 16:18
Az ülésen Oroszország ENSZ-nagykövete ugyancsak a katonai megoldás ellen foglalt állást. A kínai diplomata, Liu Csie-ji arra szólította fel Észak-Koreát, hogy azonnal hagyjon fel a „helytelen cselekedetekkel”. A nagykövet az összes érdekelt felet felhívta arra, hogy
A kínai nagykövet leszögezte, hogy az észak-koreai lépések nem csupán „helytelenek”, de ellentétesek az észak-koreai érdekekkel is. „Vissza kell térni a problémák párbeszéd útján történő rendezéséhez” – szögezte le Lui Csie-ji.
Oroszország ENSZ-nagykövete szintén az észak-koreai válság diplomáciai rendezésének fontosságát hangoztatta, és felvetette, hogy az ENSZ főtitkárának kellene közvetítést vállalnia. Vaszilij Nebenzia leszögezte:
Az orosz ENSZ-nagykövet „átfogó rendezést” sürgetett a Korea-félsziget gondjainak megoldása érdekében.
Korábban Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete úgy vélekedett, hogy csakis a legerőteljesebb szankciók állíthatják meg Phenjant. Észak-Korea nukleáris programja „fejlettebb és veszélyesebb, mint valaha” – szögezte le. Haley kijelentette, hogy Washington nem akar háborút, de „türelme nem végtelen”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésével egy időben Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Mun Dzse In dél-koreai elnökkel. Washingtoni közlés szerint a két politikus egyetértett abban, hogy
A Fehér Ház nem adott ki közleményt a telefonbeszélgetésről, a dél-koreai elnöki hivatal ugyanakkor Szöulban azt közölte: Donald Trump és Mun Dzse In megállapodott abban, hogy megszüntetik a dél-koreai rakétákra felszerelhető robbanófejekkel kapcsolatos, eddig érvényben volt súlykorlátozást. A korlátozás eddig 500 kilogramm volt.

Donald Trump amerikai elnök a koreai válság kapcsán kijelentette: országa minden eszközzel – így akár nukleáris fegyverrel is – megvédi magát és szövetségeseit.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a BRICS-országok hsziameni csúcsértekezletén arról beszélt: fölöslegesek és hatástalanok volnának az újabb szankciók Észak-Korea ellen, a phenjani vezetés nem változna meg, csak a nép szenvedne jobban, és az egyre nagyobb katonai fenyegetésnek sincs semmi értelme, mert globális katasztrófa lehet belőle.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!