Korábban bővül a schengeni övezet

Az egyezség a szárazföldi és vízi határellenőrzések 2007 decemberétől kezdődő fokozatos megszüntetését irányozza elő, azzal a feltétellel, hogy a többségükben kelet-európaiakból álló csoport országai addigra eleget tesznek az EU által megkövetelt szigorú határőrizeti, vám- és biztonsági előírásoknak. Az EU szakértői nyár végéig még további ellenőrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetően ősz elején döntenek véglegesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak elsők között az övezethez.
Petrétei József magyar igazságügyi és rendészeti miniszter a megállapodást értékelve leszögezte: ez „az új tagállamok első komoly és közös sikerének tekinthető, amelyben Magyarország kezdettől fogva vezető szerepet játszott”. Bár az új államok tényleges schengeni csatlakozásáról az EU csak szeptemberben hoz végleges döntést, az ország teljesítménye és az eddigi ellenőrzések alapján a miniszter szerint biztonsággal állítható, hogy Magyarország „belső” – a schengeni övezethez tartozó országok mentén húzódó – határain az említett ütemtervben sor kerül az ellenőrzés feloldására.
A schengeni övezetről szóló egyezmény elvileg a polgárok teljesen szabad mozgását teszi lehetővé az érintett országok között az európai uniós egység épülésének jegyében. A megnövekedett felelősség miatt azt is előírja, hogy a szóban forgó országok külső határain fokozzák az ellenőrzést. A huszonegy éve aláírt egyezmény máig az EU egyik legsajátosabb és legellentmondásosabb dokumentumának számít, végrehajtása körül számos bonyodalom támadt már. Ez az oka, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelő körben még mindig nem működik teljes egészében. 1985. június 14-én még csak öt EU-tagállam – Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – írta alá az egyezményt. Azóta számos ország csatlakozott hozzá, de alkalmazása több EU-tagállamban még mindig súlyos nehézségeket okoz. Ezek miatt az egyezmény hivatalosan csak 1995. március 26-án lépett életbe, ráadásul több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta, mert nem tudta teljesíteni a határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat. Bár az EU tavalyelőtt belépett új tagállamainak még mindig készülniük kell a schengeni csatlakozásra, ez alatt jelentős uniós segítséget kapnak a fokozott ellenőrzés kiépítéséhez: Magyarország például – egy korábbi adat szerint – ez év végéig 205 millió eurót fordíthat a külső határokkal összefüggő feltételek teljesítésére.

MTI