
Fotó: Pál Árpád
A mostanáig kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt nyerte meg Bulgáriában az előrehozott választásokat – erősítette meg hétfőn a választási bizottság a leadott voksok csaknem 90 százalékos feldolgozottsága alapján.
2017. március 27., 12:192017. március 27., 12:19
2017. március 27., 16:312017. március 27., 16:31
A GERB a vasárnap megrendezett választásokon a szavazatok 32,63 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a korábbinál 12-vel több, azaz 96 képviselőt küldhet a 240 tagú törvényhozásba. Az abszolút többség tehát hiányzik, így a párt élén álló Bojko Boriszov a kormányalakításhoz kénytelen lesz szövetségeseket találni.
A második helyen az ellenzéki Bulgáriai Szocialista Párt (BSZP) végzett a voksok 27,10 százalékával, s ezzel több mint kétszeresére növelte jelenlétét a parlamentben, ahol 79 mandátummal rendelkezik majd. A BSZP viszont már a választási kampány során leszögezte, hogy nem hajlandó koalícióra lépni a GERB-bel.
A parlamentbe jutáshoz szükséges négyszázalékos küszöböt további három párt lépte át a választási bizottság adatai szerint: a bevándorlás- és muszlimellenes Egyesült Hazafiak nevű nacionalista pártszövetség a szavazatok 9,08 százalékával 27 mandátumra tett szert, amivel megkerülhetetlen erővé vált a koalíciós tárgyalásokon. Partnere lehet a GERB-nek az ötödik helyen végzett Akarat (Volja) nevű új populista párt is, amely a voksok 4,16 százalékát kapta meg, így 12 képviselői helyhez jutott.
Boriszov már korábban leszögezte, hogy nem óhajt szövetségre lépni a negyedik legtöbb mandátumhoz – a voksok 8,98 százakéval 26 képviselői helyhez – jutó Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) nevű párttal, amely a balkáni országban élő török kisebbség támogatója. A hivatalos végeredményeket három napon belül ismertetik, és a következő napokban Rumen Radev elnök felkéri majd Boriszovot a kormányalakításra.
A választásokat Bojko Boriszov jobboldali miniszterelnök kényszerítette ki novemberi lemondásával, miután az általa támogatott jelölt a tavaly őszi elnökválasztáson alulmaradt az ellenzéki szocialisták által támogatott, oroszbarát Radevvel szemben. 2013 óta harmadszor kellett parlamenti választásokat kiírni Bulgáriában, ahol január 27. óta ügyvivő kormány van hivatalban Ognyan Gerdzsikov vezetésével.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.